Nawo blogja

Egyéb
Nawo•  2023. január 26. 14:44

Az erdő mélye...

                                                                                                                                              Erdő II.

Véres nászban fogant 

gyötrő temetés,
Ez volt része mindeneknek,

Tévelygő, 

Kárhozatra szomjúzó, 

Lelkeknek.

Létük homlokára,

Lehelt sötét csókot,

A farkasok szája.

 

 Hazátlan nomádok,

Örök megvetettek.

Kik nem kellettek 

Élőnek, holtnak,
Mikor világra vonyították 

A Holdat.
Éj fiai ők, 

Átkozott szépek,
Alabástrom foggal adnak kegyelmet
Az erdei népnek.


Nawo•  2023. január 26. 13:34

Minden összefügg...

Érzelmek

Három vers egyben

   Némán csüngtünk       a fénylő lombok alatt
  Egymás ajkain                 csak a csend maradt
 Éreztük                       szomjazva aranycseppjeit
Két megnyílt világ                               összeolvadva
 Egyesült                               a közös teremtésben
  Holdat és Napot                      mertünk álmodni
   Képzeltünk                                     éjeken át
     Erdőnkben                             ezüstpalotát.

Vertikálisan és horizontálisan három vers.

Nawo•  2023. január 26. 13:22

Az első....

                                                                                                                                                                   Hullámok



Állok a parton, a végtelen térben,
Mint magányos, apró emberi lény,
Fűszeres illatok szállnak a szélben,
Szelíd mosolyod hozva felém.

Partot ölel víz lágy csobogása,
Halk szavaid igézete él,
Zöldbe, ha nézek, száz remegéssel
Rezdül a lelkem, mint kis falevél.

Kereslek Téged, bárhová nézek,
Mindig ott látlak, hol én akarom,
Nézem a távoli part csillanását,
Isteni ékszer szép nyakadon.

Érzem, búcsúzik a Nap,
Levetve bíbor köpenyegét,
Átveszi szépen éji palástját,
Ezüstös fényét hinti feléd.

Szép szemed látom, égre ha nézek,
Csillagok fénye tűzbogarát,
Egy vagyok véled, Kedves, ha érzed
Távoli lelkem hódolatát.

Nawo•  2023. január 26. 13:19

Nem minden az, mint aminek elsőre látszik....

                                                                                                                                          Terminátor


A Föld köpenyén választék,
Alkonyati erdőben
Szürkület.

Álmokat csalogató,
Éjbe húzó,
Örök görbület.

Sagákat idéző,
Motor nélküli bátor,
Holdszarvú takarónk vagy,
Terminátor.


Nawo•  2023. január 26. 13:18

A fegyverek időnként bennünk dörögnek....

Culloden Moor 1746

Minden-földi szabadság

Ott álltam Culloden mezején,
Éreztem a puskapor szagát,
Indult a klán, dühét kísérték
Harci kiáltások,
Magányos dudák.

Nem kértem kegyelmet,
Hitet és feloldozást,
Csak vártam az áldomást,
Felföldi sóhajt,
Kezet és kardot,
Ökölbe szorított pajzsot,
A harci kiáltást,
Dudák zenéjét,
Mellemből préselt fohászt.

Szentek és boldogok
Vállamon ülve találgatták,
Kinek adnak végső kegyelmet
Angolok, buldogok.

Testemet szuronyként verték át a szögek,
Véres látomás.
Halott sóhajtott.
Tépett vásznakon sirattam
Testét vesztett lelkem.
Hangában süppedt, sivár mezőkön,
Hol tartanba szőtt álmaink ragadtak,
Hollók károgták fülünkbe
A végső áldást.
Utolsó kengyelpohár,
Vérrel kevert föld,
Áldomás.

Nem halottak vagyunk,
Élünk.
Sár, véres halmokban kísért létünk,
Nem félek,
Új álom látogat új korokat.