Magány

Napszel•  2019. május 16. 09:57

Magány

 

A magány úgy zár magába,

Mint hideg kripta a holtat.

Az idő a kort zabálja,

Nincs már se tegnap, se holnap.

 

A magány mint durva kötél,

Csigolyám töri nyakamon.

Ki él még remélhet, de én

Szemfedőt látok magamon.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Filemon2019. május 18. 14:06

:(

Napszel2019. május 18. 13:40

@Mikijozsa: Köszönöm szépen!

Napszel2019. május 18. 13:40

@Pflugerfefi: Köszönöm szépen!
Nem, meg nem gyártják. 😊

Mikijozsa2019. május 17. 14:10

nagyon jó

Pflugerfefi2019. május 17. 10:24

Azèrt azt a szemfedőt még nem
adták be gyártàsra!
Tetszett!

Napszel2019. május 16. 17:32

@Eleonora: Köszönöm szépen!

Eleonora2019. május 16. 15:36

Amíg a MA megvan, jövő is, múlt is remél!
Versed olvasva, joggal, mert ilyen a magány, pont ilyen, ahogy írod !
Gratulálok!

Napszel2019. május 16. 12:19

@Bugatti350: Nagyon szépen köszönöm elismerő szavaid!

Bugatti3502019. május 16. 11:01

Kedves Brigitta!
Az " Ilyen vagyok" c után, ez a versed nagyot ütött. Nagyon kemény szavak! Gratulálok!