Napsugar59 blogja
Késő őszi hangulat
Egy ősöreg, kidőlt fűzfa
Ölében megpihenve bámultam
A gyorssodrású folyóba,
A hullámok verdesték
Dobhártyáimat.
Jó volt hallgatni
A habok fecsegését.
A tél közeledtét
hozták hírül
a kristálytiszta vízben
tovasodródó vérpiros
juharlevelek.
S míg a nyugalom percei
Békésen ráültek
Bágyadt szemeimre,
Megkínzott agyammal
Azon merengtem,
Vajon merre visz tovább engem
Nyugtalan életem.
Felhők lánya
Várni, várni, egyre várni...
Reménykedve továbbállni.
Várni, hogy a reggel ébred,
Várni aztán csillag éjet.
Várni arra, hogy lesz holnap,
Lesz egy jobb nap,
Lesz egy új nap, nem mint tegnap.
Mából így születik holnap.
Tegnap fáradt várásából
Friss hajnal hint reményt mától,
Hogy az új nap, majd a holnap
Jobb lesz, más lesz,
mint volt tegnap.
Várni, várni egyre várni...
Versírás
Amikor verset ír az ember,
földre hullnak a csillagok.
Amikor verset ír az ember,
Álommá válnak pillanatok.
Amikor verset ír az ember,
huhogni bagoly sem mer.
Amikor verset ír az ember,
arannyá válnak gondolatok.
Pelikán élet
Szívedet adod naponta
Darabokban azoknak,
Kik várják jótettedet.
Nem kérsz, csak adsz,
Hajtod magad,
Így múlik el nap után nap,
S Te társat magadnak
Nem kerestél.
Magányos utadon ma
Darabokban, cafatokban
Kínálod életed gyümölcsét,
Hogy mások élvezzék
Annak édes ízét.
A Te verejtéked az,
Mi megédesíti, mit adsz.
A Te kitartásod és erőd
Emeli fel azt,
ki szenvedni gyáva.
Csillag a neved,
csillag az utad is,
magányosan pislákoló
magát feldaraboló,
másokat saját véréből itató
Te mindenkinél boldogtalanabb boldog.
Virágok virága
Ha zöld erdőnek virágait ölcsokorba szedjük,
Tarka mezőnk minden ékét asztalodra tesszük.
Nem kell ékes liliom, hivalkodó rózsa,
Tátikáról, kikericsről szól a magyar nóta.
Kék nefelejcs, árvalányhaj lengedez a szélben,
Szívünkben él mindörökké,
s fent a fóti réten.