Ennyi az élet

sorok L. Gyula emlékének

Ma jött a hír, a szomorúságos:

a mennyekben megfújták a kürtöket,

megint elment egy kedves barátunk,

a fold szegényebb lett, mert temet.

Tudom, kell a sok kéz az angyaloknak,

de hiányozni fogsz nagyon nekünk.

Oly gyorsan itthagytad e világot,

s mi csak azt vettük észre, temetünk.

De lelked nem temethető, érzem,

szívednek aranyfoglalatja olvad,

nem felejtünk, velünk maradsz te mindig

nem számít mit locsog a holnap.

Jótetteidnek fénye itt ragyog,

hiába minden sárral fröcskölés,

Harcolni tudtál, csak jót akartál

legyen áldott hát a neved,

szívünkbe vésted emlékedet.

Nyugodj békében, kedves Gyulánk.