Napsugár blogja

Anya van ma minden szóban,
Gondolatban, bús dalomban,
Szinte látom csodás arcát,
Hallom göndör kacagását,

Nem halt ő meg odaát van,
Egy szebb, nemesebb világban,
Ott él, hol nincs több fájdalom,
Rosszindulat, gúny, szánalom,

Hideg sírkő elfáradt testet takar,
de a lélek halhatatlan élni akar,
Szólok hozzá, úgy mint régen,
Megérti, ha bánat kínoz éppen,

Angyal lénye mellém huppan,
Könnyeimet törölgeti gondosan,
Felsegít sohasem hagy elesetten,
Útjaimon mellettem száll észrevétlen,

Sírján ma csendesen égnek a mécsesek,
Fehér, sárga krizantémok díszlenek,
Angyallány látható gyertyái fényében,
Anya halhatatlan testet váltott a Mennyben.

Hegyoromtól le a völgybe,
Ott rejtőzik az ősz varázskertbe,
Víztükrében csillan szépsége,
Fenyők, tölgyek színes képe,

Bordó, arany színkarnevál,
Langyos szellő lágyan muzsikál,
Puha kelme, vörös bársony,
Talpam alatt vastag páskom,

Völgy királynője a fenyőfa,
Felöltözött talpig brokátba,
Karcsúsága jól látható,
Szemeinknek elragadó,

Ti magasztos nimfák,
Félistenek örök csodák,
Őrizzétek meg a pompát,
Arany, bordó színes ruhát,

Ha metsző szél lombotokat borzolja,
Subátokat hajnaltájra lefújja,
Tar lesz a táj, kietlen préri,
Csak fenyőkirálynő tud majd élni.

Úgy vártalak, a sétány szélén,
Őszi pamlag halk zizzenésén,
Arany, bordó színek között,
Szívem ünneplőbe öltözött,

Szaporán vert mellkasom izgalmában,
Mint nyughatatlan madár a kalitkában,
Tépkedtem lila őszirózsa levelet,
Egyre csak mantráztam nevedet,

Felidéztem magam előtt arcodat,
Férfias, érett vonásaidat,
Szemeidnek tenger- kékjét,
Tekinteted csábító erejét,

Emlékeimbe kicsit beleborzongtam,
Zavaromban lehet elpirultam,
Susogott az őszi szőnyeg hátam mögött,
Ölelésed éreztem derekam fölött,

Hirtelen megleptél szólni sem tudtam,
Erős karjaidhoz gyengéden odabújtam,
Ajkamra ujjaidat rákulcsoltad,
„Soha többé nem engedlek el”- súgtad.

Bálába kötve áll a szalmabála,
Kicsépelve búzaszála,
Dolgozott a szorgalmas gazda,
Kerüljön új kenyér asztalunkra

Jó végignézni a búzaföldeken,
Tarlók hegyesednek szántóterületen,
Hajnaltól késő estig tartott az aratás,
Néhol még lengedezik egy-két kalász,

Kombájn végezte a munkát,
Felváltotta a két kezű munkát,
Irányításához kell értő- szaktudás,
Ifjú gazdáknak fontos a betanulás,

Napjainkban gyakran előfordul,
Egész család van jelen aratáskor,
Gyerekeknek tetszik fent a kombájnon,
Elcsodálkoznak a gépi gyorsaságon,

Péter-Pál napjára a búza megtörik,
Ügyes asszonyok a kévét hengerlik,
Együtt van a család örömmel dolgoznak,
Új kenyér jusson bőven minden magyarnak.