Virágrajz Édesanyámnak

Napsugar0607•  2021. március 3. 16:05  •  olvasva: 66

Virágrajz Édesanyámnak
"Ajándék lónak ne nézd a fogát"- magyar közmondás után szabadon



Ferkó első osztályos volt. Nem tudott még folyamatosan írni, és főleg nem sikerült neki a betűket szépen formázni. Anyukája minden délután a lehető legnagyobb türelemmel ült le a kis elsős nebuló mellé, és fogta a kezét, próbálta vele megtanítani a szépírás művészetét. Ferkónak nehezen akart sikerülni írásból mindig csak piros karikát kapott rosszabb esetben zöld, vagy fekete pontot. Olvasás, és a számolás ügyesen ment a kis csenevész nebulónak tanár néni gyakran megdicsérte, és mindig csillagot, vagy piros pontot kapott a szép olvasásra, pontos számolásra.
Közeledett a karácsony Ferkó kicsit rosszkedvű volt, mert nagyon szerette volna anyukáját meglepni valamilyen szép ajándékkal, azért mert olyan sokat foglalkozott vele és soha nem fogyott el a türelme a sok délutáni tanulás után. Főzött neki finom vacsorát és még arra is volt ereje, hogy elalvás előtt egy szép mesét elolvasson a kisfiának. „Nem hiába nekem van a legjobb anyukám a világon”- örült magában Ferkó. „Bezzeg szegény Sára”….. gondolkodott tovább a kisfiú.” Neki biztosan nincs türelmes anyukája hallotta, mikor érte jött napközi után idegesen mordult a kislányra igyekezzen az öltözéssel, és hogy már megint összekente a ruháját, besározta az új cipőjét. Szegény Sára…..otthon biztosan meg több szidalmazást kap az anyukájától. Lehet mindennap kiabál rá. Biztosan nem olyan türelmes, és kedves, mint az ő anyukája”.
Közeledett a Karácsony Ferkó elképzelte anyukájának a szebbnél- szebb ajándékokat. Szívesen vett volna neki egy nyakláncot milyen szépen mutatott volna anyukája nyakában. Kiemelné arca bájosságát, vagy fülbevalót szeretett volna, egy szép fülbevalót az anyukájának. Angyalkásat, hiszen az ő anyukája olyan, mint egy angyal. Elszomorodott Ferkó mindezeket nem tudja megvenni, hiszen nincs pénze honnan is lenne? ő még egy kisiskolás fiú.
Téli szünet előtti utolsó tanítási nap volt az iskolában. Eljött az utolsó óra tanár néni azt mondta ezen az órán ajándékkészítés lesz, mindenki készíthet egy ajándékot, annak, akit a legjobban szeret a világon. Tanár néni azt is hozzátette, hogy segít az ajándékok elkészítésében, hogy az a lehető legszebbre sikerüljön. Megörült Ferkó arcára kerek mosoly ült ki. Szíve hevesen dobogott. „De jó…de…jó…”- gondolta magában, így lesz anyukájának karácsonyi ajándék. Mert már kétségbe volt esve kicsi szíve, hogy nem tudja az anyukáját meglepni.
- Tanár néni! Én tavaszi virágokat szeretnék rajzolni, anyukámat azzal szeretném meglepni.
- Rendben Ferkó, segítek neked legyen a virágok között hóvirág, ibolya, nárcisz, gyöngyvirág, aranyeső ezek mind tavaszi virágok. Vedd elő színes ceruzádat ki kell szépen színezni a virágcsokrot.
Óra végére Ferkó egy csodálatos virágcsokrot rajzolt, majd színezett az édesanyjának. Tanár néni segített neki egy aranyszínű dobozt hajtogatni. Abba tették bele Ferkó rajzát. Még egy szép selyemmasnival is átkötötték. „Juhé……”-szárnyalt a kis Ferkó szíve készen van az ajándék Édesanyámnak.
Eljött a karácsony este a fa alatt sorakoztak a nagyobbnál- nagyobb ajándékdobozok Ferkó kicsit szégyellte magát, hogy a nagy ajándékok mellé hogy fogja az ő kicsinyke aranydobozát odatenni. Ferkó nagyobb testvérei dolgoztak, természetesen volt pénzünk drága ajándékra. Édesanya bontogatta ki az értékesebbnél- értékesebb ajándékokat. Ferkónak duzzadt könnycseppek gyűltek a szemeibe annyira szeretett volna anyukájának ő is drága ajándékot venni, de nem volt rá pénze.
Édesanya odaért a kicsiny aranydobozhoz.
- Ezt a kicsiny ajándékot kitől kaphattam?- kérdezte kíváncsian.
Ferkó az izgalomtól már majdnem elsírta magát, ha anyukája tudná milyen nagy szeretettel készítette el számára a virágrajzot, és mennyire rossz neki, hogy nem tudott drága ajándékot venni.
Kibontotta a selyemdobozt és mikor megpillantotta a virágrajzot elérzékenyült, odament Ferkóhoz szorosan átölte, legkisebb fiát:
- Kicsikém!- nagyon köszönöm a szép ajándékot, számomra ez a legszebb ajándék, amit ezen a Karácsonyon kaptam.
Ekkor már Ferkó is elérzékenyült.
- Édesanya! – nagyon szeretlek, és bocsáss meg, hogy nem tudtam drága ajándékot venni neked.
- Kicsikém!- ettől drágább ajándék nem létezhet számomra, Te vagy a legnagyobb ajándék, és a kifejlődött kézügyességet, amivel a rajzott elkészítetted. Látod….látod…. nem volt hiábavaló a sok gyakorlás megtanultál szépen írni, és rajzolni.
Szorosan átölelték egymást. Bebizonyosodott Ferkó számára nem az ajándék értéke a fontos, hanem a szeretet, amivel átadják.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom