Nap aranykorongja

Napsugar0607•  2017. október 8. 18:08

 

(Hirth Éva játékára írt versem októberi pályázat)

Vásznam őszi alkonyatkor előveszem,
Bíbor ecsetemmel a csodát lefestem,
Nap aranykorongját óvatosan kiterítem,
Képzeletem sugarait finoman rávetítem,
Szelencémből ódon kulcsomat megkeresem,
Halvány fényű palánkra hozzátükröződik emlékem,
Szerelmes érzések mocorognak szívemben,
Mit egykor átéltünk naplementénél a tengeren,
Hűvös őszi estén serény szellő melenget,
Didergő szívemre terít puha kelméket,
Nekem nem virul többé a nyár! Őrzöm a teleket!
Rólad azért még szövök igéző emléket,
Vánkosom a fehér Hold védelmébe vesz,
Oltalmazón fényszárnyai alá helyez,
Gyengéden pesztrál, óvón csillagbölcsőjébe tesz,
Éjszaka őrködik felettem, mikor a Napsugár fénytengerről kievez.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!