Mert néha félek

 

Napsugar0607•  2024. július 4. 16:16  •  olvasva: 45


Öleld szorosan vacogó szívem, úgy félek,

Szoríts nagyon, soha el ne engedj, míg élek,

"Ilyenkor légy velem,s engedd, hogy Hozzád bújjak,"

Szép szavakra taníts, amit csak neked súgjak,

Bátoríts, adj hitet elveszett életemnek,

Ne engedd, hogy gondolatot adjak a félelemnek,

Mikor rettegés ural, akkor kell éreznem szeretnek,

Sötétség burkában színes színeket festhetek,

Hadd nyugodjak meg oszlasd el minden kétségem,

Ne legyen többé álmatlan éjjelem,

Óh szerelem nagy Istene! Védelmezz engem!

Mert a haláltól rettentően fél lelkem,

Simogass, ölelj át kell éreznem értékes vagyok,

Törődésed nélkül Én rögvest meghalok,

Rettegés, kétség sokszor megbénított,

Szakadék szélére jó erősen leszorított.

Idézet: Erdős Renée: A holtak című verséből.

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2024. július 5. 04:18

jujjj...azé néféjjééé...bár néha én is félek