Mammy blue

Antik bakelit lemez ódon polcomon
Nosztalgikus refrén cseng ma csellómon
Fényszívem rezgése szétárad anyák napján
Csobbanó szólam harmatozó szivárványhártyán

Bennem lüktet az édes gyermekérzés
Egy akkordon dobbanó anyai sejtlégzés
Kiskegyedből növekedő mikrovilág
Általam lett felsőbbrendű ez a nagyvilág

Gitáromat halkan akusztikára hangolom
G-moll ütemére eljátszom kislánykorom
Zengő gyöngyvirágot szedek neked csokorba
Mezőre szórom szívem, nem márvány-barlangba

Énekelj még nekem hosszan csalogányom
El ne nyelje hangod a kozmosz egy robajláson
Ébredező fényévedet kapcsolom violinkulcsra
Fájna, ha orgona nyilásra mostohán szólna a melódia

Szobádba  halkan elringat az ismerős lyris
Ajándék amuletted csillanó gyöngykaláris
Dúdoljuk a bluest óv, ölelő szeretet
Rekedő hangod sokáig kottázza még nevemet