"Aki ismer, az rád néz és tudja. Tudja, ha fáj, hogy szétszakadtál legbelül, tudja minden szó nélkül, ha nem, és azt is, hogy mikor rejted több kilónyi festék mögé az arcodat. Hogy mikor takargatsz valamit, vagy épp rejted el magad úgy, hogy még véletlenül se jöjjön rá senki sem arra, hogy baj van. Méghozzá nagy. De azt nem kell mindenkinek tudnia. Miért is kellene. Úgysem tudnának mit kezdeni vele, hiszen neked kell megoldanod, talpra állnod, meg minden. Nekik úgyis csak egy hiszti lesz a sok közül. Miért is lenne más. Közben meg nem az. Köze nincs a hisztihez. De ezt csak az ismerheti, aki benned van. Akit beengedtél, és nem az előszobában váratsz. Belőlük meg kevés van."(Oravecz Nóra)
„Kedvem van énekelni ritka kedv,”Jó hangulatomat el ne vedd,Egy ismerős akkord a zongorán,Finoman játszik szívem húrján,Az én Múzsám a zongorám hangja,Életemnek dallamait adja,Lehet mélyen, vagy magasan csengő,Szólam lágy hangjában merülni felemelő,Gyere Kedvesem, ülj le mellém,Zongorázzuk közösen kedvenc zeném,Te adtál új értelmet életemnek,Otthonunkban nincs helye félelemnek,Lágyan szól a zongora szólama,Mindkettőnknek meghitt nyugalma,Múzsám! Maradj velem, szolmizálj szívemen,Mindenféle hamis hangot kizárhat bennem,Így jó élnem harmonikus térben,Reggeli ébredéskor friss erőtérben,Este békés megnyugvást adhat,Minden rossztól figyelmet elvonhat,Múzsám a zongorám tiszta hangja,Velem van komponálásom rangja,Zene mindig jobb kedvre derít,Rezegteti sejtjeimet, szinte felhevít.Idézet: Arany János: Bolond Istók