Árvalányhaj

Szeretném, ha nem lennék árva,
Ne lennék senki mostohája,
Ha párommal repülhetnék vándorútra,
Ne lenne szívem a hét toronyba bezárva,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám! Öleljen ma vállára,
Becéző szavaival simogassa lelkem,
Vidítson fel, szeretgessen engem,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Szemeimet ellepi a hajnali pára,
Kint a réten vadvirágcsokrot szedtem,
Árvalányhajjal kidíszítettem,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám! Ne legyen szíve lezárva,
Vadvirágcsokrom, igaz, nem értékes,
De gyermeki szeretetem végérvényes,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám! Lent a Tiszán szól a hárfa,
Olyan tisztán cseng a hangja,
Sétáljunk ki a folyóhoz, hallgassuk meg ma,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám! Bazsalyogjunk a világra!
Lovagoljunk dombokon át a hegyek tetején,
Siklanánk a stégnél vadkacsák erszényén,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám mindig hazavárna,
Meghallgatná bánatomat,
Kifésülné árvalányhajamat,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Édesanyám! Tudja, ha beteg, ápolom,
Gondos törődésemmel gyógyítom,
Tarka virágait fonatába fonom,

Szeretném, ha nem lennék árva,
Ha fejem fölött a fekete madár szállna,
Édesanyám! Megfogná-e két kezem?
Segítené esendő, gyenge lényem?

Szeretném, ha nem lennék árva,
Mikor kirázna a betegség láza,
Letörölgetné-e verejtékező homlokom?
Vagy a halál szelével egyedül kellene megvívnom?