Mygan Humoros versek

Verstani enciklopédia

Mygan átiratában

2011

(köszönettel Janownak az ötletért)

Csak példákra szorítkozzó rövidített változat

I.rész

Alapvetés:

Vidám tehénke legelész a susnyás

aljában, a rekettyés árnyékában,

a fűben tehénlepények.

                         (Janow)

Az enciklopédiában szereplő példák közismert, vagy kevéssé ismert magyar versekkel való hasonlósága nem a véletlen műve.

 

szabad vers

 

Sötét a susnyás, elvonult a nap,

a rekettyést belátja a hold,

most tágra nyílt szemekkel

nézve is láthatatlan

tehén lepények a fűben,

amik számolatlan meglapulnak.

 

makáma: rímes próza

 

Amikor megkíséreltem, — tehénről írjak érdemben; — tettem mindezt csak kéretlen — mert itt ki fog derülni — nem lehet megkerülni! — hogy ha verset faragsz tehénnel – nagyon nagy valószínűséggel - találkozol tehénlepénnyel.

 

prózavers:

 

Előttem a susnyás, hol a rekettyék csábító árnyékában vígan legelész Isten ege alatt egy tarka tehénke, míg legyek repkedő raja döngicsélve lepi be a fűben meglapuló, frissen gőzölgő lepényeket…

 

képvers (kalligramma):

ütem; szótagokból áll.

versláb,

ütemhatár

 

Édes a fű, | nedves a víz,

bikabornyú | vizet iszik.

      (Tehén és lepény…)

 

metszet (cezúra): ||

 

Ó én kedves | rétem, || te szép | mező-ország,

Ki tehénle||pénynek || hordozod | talaját,

                                 (Szülőföld)

 

felütés vagy ütemelőző

 

A nap tüze végképp

a fürge tehénkét

a susnyásra csalta: az árnyékba állt.

dalolt, nevetve;

kibuggyant a nedve,

s egy nagy lepényre a fűbe pisált.

       (Tehén márciusa..)

daktilikus, azaz ereszkedő ritmus,

 

Még vannak a fűben a marha lepények,

Még gőzöl a pára a trágya fölött,

                   (Tehén szeptember végén)

 

ütem részei:

arszisz: az ütem nyomatékos, ill. hangsúlyos része.

theszisz: a nyomatéktalan (hangsúlytalan) elem.

szünet

 

Legeljünk. Rekettyésben két tehénke.

Elszikkadt szarok. Kiherélt hímek.

 

Foss, hízzál, gyarapodj: s a gazda arca derűl!

                           ( Juszt is)

 

verssor gyakran egyetlen mondatból áll, azaz egybeesik a versmondattal

 

Beindúltam a karámba,

Ganajoltam a világra…

             (Beindúltam a karámba…)

 

Ha a versmondat átlép a következő sorba, áthajlás jön létre.

 

 ………………..  elmosódott

a felsáladnak íve, elsuhant

bőgésed, és én nem mentem utánad

a karám mélyebb rejtekébe.   

                    (Örök múzsa)

 

Én az egész rétet fogom

professzionális fokon

aknásí-

tani!

        (Az ellésem évfordulóján)        

 

STRÓFA- ÉS VERSSZERKEZETEK

 

A minimális versszak a sorpár.

 

Lepényt ejt a test, a nagy tarka bú,

Rosszul tejel a ganajos farú.

 

tercina háromsoros egység,

 

         A rekettyésnek árnyékos felében

         boldog és vidám közegben éldegél

         egy szép járású sokszínű tehénke,

 

        de el kell mesélnem mit tapasztaltam,

        mit rejt a sűrű, buja, szép legelő:

        rám jő újra a frász, mi ott taszajtgat,

 

       úrrá lesz rajtam, undor  vesz elő;

       elmondhatom azt, mert ha lépek rajta,

       a sok marha mind lepényt pottyant előbb.

                                     (A pokolba vezető út is)

 

haiku: japán eredetű háromsoros versforma

szótagszámai soronként: 5, 7, 5 szótag.

Tanka: 5,7,5, 7,7 szótag.

 

         haiku

Rekettyés alján

legel vidám tehénke -

fűben lepények.

      

        tanka

Vidám tehénke

legelész rekettyésben,

lépte óvatos:

      

sok friss gőzölgő lepény

lapul fű rejtekében.

          

limerick

Szótagszám:  9/9/ 6/6/ 9  vagy  8//8/ 5/5/ 8/;

Kötött ütem: ti-ti-tá//ti-ti-tá//ti-ti-tá/,

        pl: Kisbornyú/rövidebb/kötelén/;

rövid sorok: ti-ti-tá/ti-ti-tá/.

         pl: Keserű e lepény/.

Tartalmilag „három fajtája van:

1. a nők jelenlétében elmondható limerik,

2. az olyan limerik, amelyet nő nem hallhat, de papi személy még igen,

3. A LIMERIK”. Egy másik megfogalmazás szerint: „akkor jó a limerik, ha olvassák, s kiverik”.

pl. 1.tipus

Rekettyés árnyékos rejtekén

tehénkém vidáman legelész

lépésem óvatos

rejtélyes hólyagos

lepények hevernek szerteszét.

                   (Mygan: Aknamező)

pl. 3.tipus

Elvittem Riskámat hágatni,

gyeplőjét zihálva rángani

elkezdte, remélve,

bika nincs cserélve,

pipettás Miskára átbaszni.

                    (Mygan: Légyott)

 

oktáva nyolcsoros versszak

 

Susnyás rejtekén legelész

vörös tarka vidám tehénke.

Kérődzve fűben heverész.

körülötte nem fogy el étke.

Futkosna, hogyha nem félne,

ha elhagyja biztos fekhelyét,

számos elejtett lepénybe

végül óvatlanul belelép.

                 (Óvatos tehén)

 

A ballada

felépítése: 3 hasonló formájú, refrénre végződő versszak

egy rövidebb ajánlás következik a refrén ismétlésével vagy variánsával, ennek megszólítottja egy herceg, hercegnő vagy más úr.

Formai változataiból:

3 x 8 sor, az ajánlás 4 soros.

 

pl.: Mygan: A pórul járt tehén balladája

 

Tehénke lépked a susnyás aljában,

óvatosan körbe-körbe nézvén.

Élesen él még lassú tudatában

nem régen szerzett negatív élmény,

amikor épp a szomszédos határban

rajta egy bunkó töltötte mérgét.

Más kárán tanul ki okosabb nála

buta jegyezze meg rossz emlékét.

 

Jókedvűen tett az egész világra,

elmélyülten rágta eleségét

mikor szép tarka gúnyáját lilára

verte egy paraszt - mint feleségét -

mert a szájában bűnjellel találta,

néhány araszt földjére belépvén.

Más kárán tanul ki okosabb nála,

buta jegyezze meg rossz emlékét.

 

Azóta delel a susnyás aljába,

hol rekettyék árnyéka csábítja,

a csipás prosztót anyjába kívánva,

figyelmét a tájra irányítja.

Helyét lepényekkel körül aknázva,

tartja távol ádáz ellenségét:

Más kárán tanul, ki okosabb nála,

buta jegyezze meg rossz emlékét.

 

Herceg

 

Balga az, kit tilosba kerget vágya,

s nem leplezi el esztelenségét.

Más kárán tanul ki okosabb nála,

buta jegyezze meg rossz emlékét.

 

A rondó: rímek, szavak és sorok visszatérésére  

 

Tehénke óvatosan lépkedj!

a patak melletti susnyásban,

rekettye bokor árnyékában,

durva nyelveddel füvet tépkedj,

mezei koszttal megelégedj,

fű csomóval csálé szádban;

Tehénke óvatosan lépkedj!

 

Mert a sok barom legelészve,

az orránál sem tovább látva,

lepényét közös asztalára

potyogtatja, hát legyél észen;

Tehénke óvatosan lépkedj!

                (Mygan: Figyelmeztetés)

 

ekhós vers: záró egysége az előző ismétlődése.

 

Óh, mezőknek legelésző barma,

rekettyések néma rejtekén

táplálkozó, vörösbe hajló tarka,

s zsemleszínű méla szép tehén;

örömében bőgve jő,

mily bőséges legelő:

fűben és lepényben,

fűben és lepényben.

                     (Mygan: Tehén öröm)

 

refrén: a versnek egységenként visszatérő része

 

lapos tehénlepény

 

versfő: a strófák kezdete, első hangja vagy betűje.

akrosztichon: versfőkbe rejtése valamilyen információnak, pl.

a szerző nevének üzenetének pl.

 

Lapos lepény lapul legelőn,

Esése eleve elrendelt:

Párologva, plattyanva pottyan,

Érkezni élére értelmetlen,

Nyers nyákos nyombél nyomatnak.

 

A hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása. hangsúly: egy szótag hangerőtöbblettel történő kiemelése

A magyar nyelvben a hangsúly a szó első szótagjára esik.

alapegység az ütem, mely 1—4 szótagból állhat.

fő eleme (az „arszisz”) egy hangúlyos szótag;

hangsúlytalan szótagok (a „theszisz”)

 

/ x x x | / x x x

Beleléptem, büdös vagyok

A sor ritmusképlete: 4|4

/ x x x | / x x x

A tehenem, a tehenem

Ugyanez a sor értelmi hangsúlyozással így mondható:

x / x x | x / x x

A tehenem, a tehenem

Egy háromütemű, 9 szótagos sor, ritmusképlete: 4|4|1:

/ x x x | / x x x | /

De mikor még az az egy is sok

Két négyütemű, 10 szótagú sor, ritmusképlete: 3|2||3|2:

/ x x | / x || / x x | / x

Kistehén megyen rekettyés árnyba’

/ x x | / x || / x x | x

Bikához viszik Agyagfalvára.

Ha a sorok 2. és negyedik ütemében a hangsúlyt gyengébbnek tekintjük, akkor a képlet így módosulhat:

/ x x | x || / x x | x

Kistehén legel virágos réten’

A következő négysoros szakaszban az 1-2-4. sorok ritmusképlete: 4|4 , a 3. soré: 2|2 :

x / x x | x / x x

A réteket már megjárta.

/ x x x | / x x x

leginkább csak enni járta,

 

Az ütemegyenlőség törvénye: a hangsúlyos ritmusrendben minden ütemet kb. ugyanannyi idő alatt mondunk ki, függetlenül a szótagok számával.

 

A hangsúlyos versrend ősi formája a hangsúlyszámláló (más néven: tagoló vagy ütemszámláló) vers volt. (Az ütem neve az egyes elméletekben még: „íz”, „idom”.) „Ebben a rendszerben a hangsúlytalan szótagokat nem számláljuk, csak a hangsúlyokat (azaz az ütemeket). Ezt a ritmusrendet példázza a legelső fennmaradt magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is, amely kétütemű sorokból épül fel:

/ | /

Volék bar(o)m tudotlon.

/ | /

Sirolmol leg(e)lik,

/ | /

Búol pottyuk,lepén’(ek).

 

hangsúlyos ritmusrendben idővel a szótagszámlálás is általánossá vált, így a verssorokat egyrészt az ütemek számával is minősíthetjük (kétütemű, háromütemű stb.), másrészt a sorok szótagjainak számával (6-os, 8-as, 9-es, 10-es, 12-es stb.).

A verssorok ütemszáma általában legalább 2, de akad együtemű verssor is.

Pl.:

Boci te

Hallod-e?

Jer ide,

A sorok, egyben ütemek három szótagosak.

 

Verjél egyet

tomporomra,

mintha farkad

legyet csapna.

 

 

Felező, kétütemű 4-es, a ritmusképlet: 2|2

 

Most jer hozzám,

kicsi borjam!

 

Kétütemű 5-ös, a ritmusképlet: 3|2

 

Rágcsáltam gyöpöt,

zabáltam tököt.

 

Kétütemű 5-ös, a ritmusképlet: 4|1

 

Tekereg a bél,

kanyarog a bél,

mit termel a bél?

 

Felező, kétütemű 6-os, a ritmusképlet: 3|3

 

Szeretnék maradni,

Egy legényt tartani,

Ha a bikám jönne

Egy nagyot bagzani.

 

A 3. sor természetes tagolása 4|2.

A 4. sor első ütemében a második szótag hordozza a hangsúlyt.

 

Repedt a lábam, mert

Tehenem hágott rá,

Repedt a gatyám, mert

seggembe rugdostá’.

 

Kétütemű 6-os, a ritmusképlet: 4|2 vagy: 3|3

 

Várhat rád, a jászol

Almod és családod.

          

A 2. sor természetes tagolása: 4|2.

Kétütemű 7-es, a ritmusképlet: 4|3

 

Elmentek a tehenek,

Hogy fűszénát egyenek.

          

Kétütemű, felező 8-as, a ritmusképlet: 4|4

 

Megy a csorda, rétről rétre,

bőg a tehén, hétről hétre;

Fű kizöldül part oldalon,

Lepény landol ősi hanton.

 

Felező 8-as és kétütemű 7-es, a ritmusképlet: 4|4 és 4|3

Kétütemű 7-es és 6-os, a ritmusképlet: 4|3 és 3|2

 

Megy a legény mezítláb,

Földet ér a lába;

Nagy a lepény, de nagyobb

Boldogtalansága.

 

 Háromütemű 9-es: 3|3|3 vagy 4|4|1 vagy 4|2|3

 

Érik a zöldellő lóhere,

Legel a tehenem belőle.

         -

A Marosi legelőben, kum,

Három marha legel benne, kum.

       -

Szeretem a szomszéd utcáját,

Belémegyek enni szénáját.

        

Háromütemű 10-es: 4|4|2 vagy 4|3|3

 

Szomszéd lánya belépett a szarba,

Ki elveszi, lesz büdös szimatja.

-

— Legényember, hogy adod a lőcsöt?

— Egy szép’lánnak, od’ annám a lőcsöt!

Háromütemű 11-es: 4|4|3

 

A tehénnek megtiltani nem lehet,

Hogy ne bőgjön, ha nem jön aki fejje.

 

Háromütemű 12-es: 4|4|4

 

Hová mégy, te tarka tehén? A mezőre

Érett füvet, szedni-enni egykettőre.

 

A háromütemű 16-os alapképlete metszetekkel és nagy ütemekkel: 5||5||6.

 

Kegyelmes gazda, kinek kezében életemet adtam,

Viseld gondomat, vakard hátamat, és a trágyát horggyad.

 

Változó ütemszámú strófák

 

Magas a fű, rejtek-hely a lepénynek, 4|4|3 = 11-es

Belelépsz, ha felnézel a nagy égre; 4|4|3 = 11-es

Rekettyésben egynehány fa, 4|4 = 8-as

Eltakarva büdös trágya; 4|4 = 8-as

 

Felező, négyütemű 10-es

Alapképlete: 3|2||3|2

 

Kis borjú legel virágos réten,

Anyjához menne vörös-herébe.

                -

Mikor a réten átkelt a kerthez,

Csordások mentek a tehenekhez.

 

Az Ady-tízes: két 3|2 osztású 5-ös, azaz négyütemű 10-es.

A sorképlet: 3|2||3|2. A két kis ütem szótagszáma felcserélődhet.

 

Susnyásba este beköszönt egy őz,

a gyalog úton szökellt szemtelen

 

A felező, négyütemű 12-es

Alapképlete: 6||6 A félsorok tagolása a 4 | 2 vagy a 3 | 3, de előfordul a 2 | 4 is.

 

Ha tehénke vónék, éhesen nem lennék. 4|2||4|2

Hegyek-völgyek között legelészve mennék. 4|2||4|2

-

Lepényem szárítja nyári nap sugára 3|3||3|3

-

Amit ettek délig, kipottyant estére, 4|2||3|3

Amit ettek estig, kipottyant reggelre. 4|2||3|3

-

Tágas virágos rét, innen elbaktatok. 2|4||2|4

-

Virágos televény, immár isten hozzád! 3|3||4|2

 

Négyütemű 13-as: 4|3||4|2

 

Tehén lepény a mezőn, készül meglapulni,

Kerülgetik a legyek, be akarják lepni.

             

Négyütemű 14-es: 4|4||4|2

 

A tehenek, a gulyások libasorba járnak,

Azok félik életüket, kik ganajba hágnak.

               

A négyütemű 16-os: 4|4||4|4

 

Ez mező sem kell már nekem nálad-nélkül, kis tehenem,

Ki legelsz most én mellettem, verestarka, édes lelkem.

 

kanásztánc-ritmus

eredeti osztása: 4|4||6 .

 

          Vörös tarka tehénkének vidám az élete,

         legelészik rekettyésben a susnyákos mellett.

         Hej - élet marha élet - ennél szebb nem kellhet,

csak arra kell, hogy vigyázzon: lepénybe ne hágjon.

                                        (Vidám marha lét)

 

Megismerni a bikát szilaj járásáról 3|2||4|2

 

Ketté-vágott patájáról, s töke-zacskójáról. 4|4||4|2 (vagy 4|4||3|3)

-

Bikabornyú, bikabornyú, nem bírja a láncot,

Lába között, lába között, lengeti a zácskót.

Ha lengeti, hadd lengesse, lengjen farkantyúja;

Magyar tarka tenyésztő az inszeminátorja.

 

Verbunkos

 

Iga-húzó kistehenem fel van kantározva,

Indulunk már a szénáért messze a határba.

Katonadal

 

Odamene jó bikám, bús-haragos Áron, 3|2||4|2

Lépte alatt döng a föld, nyikorog a jászol. 3|2||4|2

.

A Balassi-strófa:

 

Tehenek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az réteknél?

Holott kikeletkor az sok szép marha bőg, kivel ember ugyan él;

trágya jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.  

 

Zrínyi-vers: négysoros strófa

A rímszerkezete bokorrím, jellegzetesen ragrímekkel.

 

Harcos bikát éneklek, Isten nagy-barmát  4|2||2|3 = 11-es

Ki meg tudta hágni, tehenek garmadját, 4|2||3|3 = 12-es

Ama tenyészbikának hatalmas marját, 4|3||3|2 = 11-es

Az kinek mindenik rettegte a szarvát. 3|3||3|3 = 12-es

 

 

IV. AZ IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS

 

HEXAMETER ÉS PENTAMETER

 

hexameter: hat lábból álló daktilikus verssor. Alapképlete a verslábak elkülönítésével:

⎯ ∪ ∪ | ⎯ ∪ ∪ | ⎯ ∪ ∪ | ⎯ ∪ ∪| ⎯ ∪ ∪| ⎯ ∪

 

Régi minőségű, a lepény, e réti homálynál?

 

pentameter:

Ritmusképlete lábakra tagolva: ⎯ ∪ ∪ | ⎯ ∪ ∪ | ⎯ v || ⎯ ∪ ∪| ⎯ ∪ ∪| ⎯ v

 

disztichon: sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll.

 

Méla tehén legelész a rekettye bokornak az árnyán.
Bávatagon lesi ő: - mily csuda dús legelő!
Selymes zöld mezején a határnak bárhova lépek
Meglep a felfedezés: lábam alatt a lepény!

                  (Janow: Titkai zöld mezőnek)

 

Itt jártunk, pásztor add hírül a városiaknak,

megtrágyáztuk a mezőt, elmegyünk végre haza.

-

Trágyától illatos mező, sóhajtva szagollak,

Zabáló tehenek nagy rétje: klozetja!

-

Hűs reketyés szelid és árnyas susnyása, megállék;

Bűz vala, s légy, mi leszáll és beköp éjjeli fost.

 

adóniszi sor képlete: ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪

fényes legyeknek

 

szapphói strófa: 3 tizenegyes szapphói sorból és egy adónisziból áll.

Tarka utódról, ravasz hűtlen asszony,

mért küldesz képet - csapodár barátnőm,

bút és bajt idéz. Te különc ídeálja

fényes legyeknek.

 

anakreóni 7-es negyedfeles jambusi sor, képlete: ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪

 

Üszők azt mondogatják:

tenyész-bika, öreg vagy,

 […]

Most pázsitos susnyásban,

E nyári hűvös estvén,

Riskámmal hálok együtt:

[…]

 

alkaioszi strófa: ünnepélyes hatású négysoros szakasz.

felépítése:

1-2. sor: 11 szótagos nagy alkaioszi sor: ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪ | ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ⎯

3. sor: 9 szótagú, ötödfeles jambikus: ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪

4. sor: 10 szótagú kis alkaioszi sor: ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ⎯ ∪

 

Most érzem éppen, merről is fúj a szél,

mert egyszer innen bűzlik a szag felénk,

majd onnan - így járunk a számos

tehénlepény közt gyalog mezítláb.

 

kis aszklepiadészi sor: ereszkedő, 6 ütemű sor, hasonlít a pentameterre.

A sor ritmusképlete verslábakkal:

⎯ ⎯ | ⎯ ∪ ∪ | ⎯ || ⎯ ∪ ∪| ⎯ ∪| ⎯

 

Mondják majdan, ahol állt füves lepényes

 

kis aszklepiadészi strófa 4 kis aszklepiadészi sorból áll.

 

 Álcázott tehenem néma bozót helyin

mélázón legelész, mint ki repülne majd

és nem lépne alá, mert: hiszi rég, aki

sok-sok szart telepített, bele is halad.
                          (Kényes tehén)

Békésen legelész ott az a szép tehén,
Ó mily bő legelő! Bőgi vidáman ő.
Isten zöld mezején bárhova lépek én
Lábamnál a tehénlepény!             

                      (Janow: Mindegy, bárhova lépsz)

glikóni sor: elsősorban mint az aszklepiadészi strófa egysége ismeretes. Ritmusképlete:

⎯ ⎯ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ⎯

 

első aszklepiadészi strófa: három kis aszklepiadészi sor és egy glikóni sor.

 

Zúg immár Boreás a reketyés fölött,

Zordon fergetegek rejtik el a napot.

Nézd, a kis tehenet sóskatövén eszik,

S mindenhol potyadékos föld.

 

Büzlik már ligetünk, s díszei hullanak.

Tarlott bokrai közt némi tehén böfög.

Nincs légnek zamata, s szarszagu illatok

Közt kár érzeni a rózsát.

 

A második aszklepiadészi strófa: két kis aszklepiadészi sor után egy pherekratészi, majd egy glikóni sor áll.

A pherekratészi sor ritmusképlete: ∪ ∪ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪

 

Táncos léptü bika, lábnyoma surranó,

mázsás váteszi lény, sármos tenyészapa,

úszik farka uszálya

négy lesütött-szemü boci közt.

 

A nagy aszklepiadészi sor: egy choriambus lép be a kis aszklepiadészi sor metszeténél.

 

Ritmusképlete verslábakra tagolva:

⎯ ⎯ | ⎯ ∪ ∪ | ⎯ || ⎯ ∪ ∪ ⎯ || ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ | ⎯

Kólonok szerint, metszettel:

⎯ ⎯ ⎯ ∪ ∪ ⎯ | ⎯ ∪ ∪ ⎯ | ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪ ⎯

 

Peckes fart ne mutass, dugni tilos - most leves és szelet,

mit vágynak mi főző mestereink. Bár Rab Ilon ölét

csábításaim kiérdemlik - comb tűri, ha tárni kell.

 

JAMBIKUS SORFAJTÁK ÉS VERSSZERKEZETEK

 

Kettes jambus: két jambusból álló (ritka) sorfajta.A képlete: ∪ ⎯ | ∪ ⎯

Tehén lepény

 

Hármas jambus: ∪ ⎯ | ∪ ⎯ | ∪ ⎯

 

Sűrű-setét az éj,

dühöng a déli szél,

trágya érett dombja

az istálló mellett

büdöslik kéjesen.

 

Aknamező

(limerick)

 

Rekettyés árnyékos rejtekén

tehénkém vidáman legelész

lépésem óvatos

rejtélyes hólyagos

lepények hevernek szerteszét.

 

Életkép

(haiku)

 

Rekettyés alján

legel vidám tehénke -

fűben lepények.

 

Életkép

(tanka)

 

Vidám tehénke

legelész rekettyésben

lépte óvatos

 

sok friss gőzölgő lepény

lapul fű rejtekében.

 

Hősi tett

(epigramma)

 

Ott jártunk, pásztor add hírül a falusiaknak,

megtrágyáztuk a mezőt, elmegyünk végre haza.

Pokolba vezető út is…

(tercina)

 

A rekettyésnek árnyékos felében

boldog és vidám közegben éldegél

egy szép járású sokszínű tehénke,

 

de el kell mesélnem mit tapasztaltam,

mit rejt a sűrű, buja, szép legelő:

rám jő újra a frász, mi ott taszajtgat,

 

úrrá lesz rajtam, undor  vesz elő;

elmondhatom azt, mert ha lépek rajta,

a sok marha mind lepényt pottyant előbb.

 

Kényes tehén

(kis aszklepiadészi strófa)

 

Álcázott tehenem néma bozót helyin

mélázón legelész, mint ki repülne majd

és nem lépne alá, mert: hiszi rég, aki

sok-sok szart telepített, bele is ragad.

Az iheltet Janow adta azt próbáltam folytatni amikor visszajöttem Székelyföldről a tehenek világából

http://blog.poet.hu/erdekes/mibe-leptek-a-verslabak

 

Tehén öröm

(echós)

 

Óh, mezőknek legelésző barma,

rekettyések néma rejtekén

táplálkozó, vörösbe hajló tarka,

s zsemleszínű méla szép tehén;

örömében bőgi ő,

mily bőséges legelő:

fűben és lepényben,

fűben és lepényben.

 

Vidám marha lét

(kanásztánc)

 

Vörös tarka tehénkének vidám az élete,

legelészik rekettyésben a susnyákos mellett.

Hej - élet marha élet - ennél szebb nem kellhet,

csak arra kell, hogy vigyázzon: lepénybe ne hágjon!

 

Óvatos tehén

(octava)

 

Susnyás rejtekén legelész

vörös tarka vidám tehénke.

Kérődzve fűben heverész.

körülötte nem fogy el étke.

Futkosna, hogyha nem félne,

ha elhagyja biztos fekhelyét,

számos elejtett lepénybe

végül óvatlanul belelép.

 

Hősi tett

(epigramma)

 

Ott jártunk, pásztor add hírül a falusiaknak,

megtrágyáztuk a mezőt, elmegyünk végre haza.

 

Tehénfigyelmeztetés

(rondó)

 

Tehénke óvatosan lépkedj!

a patak melletti susnyásban,

rekettye bokor árnyékában,

durva nyelveddel füvet tépkedj,

mezei koszttal megelégedj,

fű csomóval csálé szádban;

Tehénke óvatosan lépkedj!

 

Mert a sok barom legelészve,

az orránál sem tovább látva,

lepényét közös asztalára

potyogtatja, hát legyél észen;

Tehénke óvatosan lépkedj!

 

Susnyásban

(szonett)

 

Tarka tehénke legel kora reggel

rekettye bokornak hűsítő árnyán,

kisgyerek vigyázza mellette járván,

oktondi jószág tilosba ne menjen.

 

Bávatag képpel oly békésen csócsál,

szájában csicsogó harmatos fűvel,

pofáján pimasz, élveteg derűvel,

míg a legényke fázva mezítláb lófrál.

 

Bojtár hiába néz körbe kutatva

a fűben lapuló lepények között,

egy frisset keres, ami még gőzölög,

 

mert melegre vágyik kihűlő talpa.

Nógatja barmát: abban van reménye,

beállhat majd egy friss tehénlepénybe.

 

 

(Mygan: Makó, 201l. augusztus 21.)