Muzsamhoz

 Kérges ladik szélét tapintva

Széles sztüksz folyón imbolyogva,

Kormányosom kérdést fel tevén

Életemben mitől féltem én?

Halálól ? mi villámként sodor

Végzetet életem fonalába?

Élettől ? mi érdes fogat váj

Hosszú utam járatlan porába?

Parányi porszemtől rettegek

Röpül szemembe könnyet csalva

Suttogja egyedül maradsz Te balga !

Ártalmatlan csokként kezdődőtt

Gyermeteg játék , vidám kacagás

Két szív parányi probálkozása

Egy kis suttogó szó megbökött.

Lefagytam,remegtem,égtem

Porcikám zsibbadásig tépte

Egy szív szerelmes mérge.

Küszott börbe, sejtbe, szívbe

Fort vérem pitvarba szaladba

Mint mikor villám csap talajba.

Kérlek maradj ma....