Övegh Zoltán

A kolléganőm azt füllenti, hogy a barátnőm meghalt. Igaza lehet, mert a menyasszonyom testét soha nem találták meg. Az állomáson iratok s túlélők után kutakodom a villogó alagutakban. Ezt a műholdat bütykölöm itt, le szeretnék adni SOS jelet.

E szemétláda és megnyerő nő nem fejezi be a dumáját? A fehér hacukás jegyesemet akarom. Előbb fésülöm át az elnéptelenedett járatokat, minthogy elviseljem az árulását. Izsák vagyok és nem hagyom itt az asszonyomat, amíg halvány esély van a megmentésére s szólítanak a vágatok.

Itt löki nekem a sódert a fülemre a kütyüspecialista, de én kitartok a szerelmem mellett. Tudom, hogy látja a helyzetemet. Engem is zavar, hogy sok barátom elesett. Le szeretném választani ennek a tébolyult libának a jelét, ne lássa az én kecmergéseimet.

Őt vonzza a hatalom, ezt megértem. Mi azonban nem ezért jöttünk ide, hanem bányászni és másik hajót menteni. Rám zárja a félhomályba borult folyosókat, Ő maga pedig a zsákmánnyal meg kíván szökni. Ki tudom még nyitni az ajtót s e nőszemély nem léphet meg!

Bonnie elképesztően gyönyörű és csinos, belülről viszont kegyetlen féreggé vált. Borzalmasak a bolyongásaim során e szintekről jövő, női szörnyektől származó sikolyok. Ez a csirkefogó elfog s a szörny elé vet, de milyen helyzetbe hozza magát? A bestia elintézi Őt, ám a halála előtt is a hasztalan erőlködésemet korbácsolta az Ő ostora. Egymagam lettem, e teknő felett azonban felelősséggel tartozom.

Sérült, sercegő műholdak keringése körülöttem az égen. Szerettem ezt a csajt, de megfertőződött a lelke. Hogyan is állnak ezek a hajtóművek? Le kell menni az orvosi részlegen a sürgősségire, ott látták utoljára a jegyesem.

A koordináták rendben és állnék is fel, mi ez? Nicole túlélte? Tudtam, hogy nem halt meg! Csak közepesen kételkedem.

Engem úgy tájékoztattak, hogy öngyilkos lett. Véres az arca aprót és el szeretne feküdni? Én nem látok rajta más sebet. Feküdjön csak el itt a gyengélkedőn, akad ágy a pilótafülkében.

Itt zörög a dér, le nem billen. A bokor tartja még. Zizeg ez a tér, fagy a pince. Dobják a falat, jön az éjfél.

Kotorjál, jöhet dara és nem tréfál. Gyertyázzál, a szürke felhő somfordál.

Fázik a virág. Hideget ráz, a talajon mászkál. A hó darál, kélj a járdán.

Kérlek még! Nincsen baj, csak a hó zenél! Várjál, nézd! Kövessél, nem fagy a gyökér!

Bókolj még. A sál a nyakban s téged néz. Ropog a tűz. A hideg kint, ez csak a meleg.

(A Baby Sisters - Csókolj még! üteme alapján)

Richárd jót akar, az utókor ezt másképpen ítéli meg. Hol a szemed számára üres a sötétben szénné karcolt padló, meglepett arcod fagyhat pillanatra a kijelzőre. Évtizedek óta bolyonganak e magas, hegy tetejére épült birtokon a meggyötört lelkek. Az ott nem egy búvár a fordulóban mögötted, a lépéseid osonjanak akár csoszogással is vissza a tetőre.

A szellemeket nem érdekli, hogy hol vagy. Ők a szenvedéseikben kiutat keresve a folyosókon kívánnak a keresztjeiktől megszabadulni. A szintek kínoktól egy hordó vérben villognak és itt alkonyatkor ne lefelé menj, az elegáns kiszolgáló pultnál maradj. Ide is beférkőzhet a rothadt kétségbeesés levegője, ha a mennyezet a szépen terített abroszra kíván zuhanni.

A telítőkamra a lépteid elé terítsen szőnyeget, az árnyékodat semmilyen körpályára ne terelje. Az úszószemüveget hagyd a fogason, tempózik erre elég kísértet a gyötrelmeik megváltást várva. Nem égett minden feketére? A ház kettő fényűző lakosztályára is bevonulhatsz egy vodkára.

Az indulat felégeti a bosszút? A milliomos csak magának vallja be, hogy szereti a nejét. Evelin a pénzébe jobban bele van esve, azért még egy igaztalanul félreállított cinkost is csókra húz. A ház építőjének unokája inkább az egymillió dollárral lelépne.

Festői, de most nem nézelődni jöttem. Péter és János apja magával vitte a lányomat. Van e szigeten bank, ami fizetőképes? A fiammal vagyok és lőszert számolok a pisztolyban.

Mennyi aranyat vitt ez magával? A gyerekei zsákmánya milliárd felett van és még hatszázmillió. Kellett volna egy napernyő ide a napra? Talán nem, izzasztják eleget a pálmafák az üveget is megizzasztó homokot.

Csak a nejem egyszer meghallgasson. Igen, egy nagy rakás és óriási szemétláda voltam. Nem becsültem meg eléggé Őt, csak a munka után hajtott a szimatom. Levágom ide a dzsekimet, a jelvény maradhat a nadrágomban.

Victor szabadlábon, ezért vár engem vissza a Szovjetunió. A fogságában jég zajlása húzza a szívem, le kell ereszkedni a börtönök mélyére. Moszkva a hazám minden fagyott poklával együtt és itt élni még nem jó. A sas barátjával érkezem ide újra én, az ötágú jelű medve.

Sztálin elment, Lenin is csak integet. A szovjet egykori cárok nevei mellett ez a Kreml sarka. Az őrült összefog a manccsal? Menekülhet ez a szökevény Iván részéről akár Szibéria szigetére.

(A soha el nem készült Vörös Zsaru 2. emlékére)