Vikka 7.

Nem remeg a föld, pedig kéz mozgatta. Balra néz a kán, de csak jobbról lát füstöt. A seprűket kisuvickolják a dolgos ujjak? Szász füvet töltenek nyélbe a gyűrűk, lányok némi bort hajtanak fel lapokról. Térképezni fel a víz labdázta területen rekedteket.

Szárítja a sót a nap s közben megfürdik? Bugyogó vízzé törik a hosszú felszín, miután kalap s nagy orr játéka oson a tükörre. Szelik a harcosok a habokat, mint a felturbózott golyó. Felszárad a talárjuk, mire feltűnik előttük a gerinc? A fű főzet itt meleg. Ki-ki igényei szerint magához rakjon el.

Kabátokat húzzák s nyúlnak a nők a férfiak által kifényezett kalapokért. KItart a befoltozott lék a beomlott alagutak sarkainál? Az emberek levegője még nem kapálózik irgalomért. Szélviharként kirajzó hollók be nem remegő bástyákkal, az omlás támad?

Vörössé simuló bogár a szemekben. A habok békésen morajlanak, ezek viszont bukó oszlopok. A piros villám vonul vissza, válthat hátra a sebesség. Omlik is a csajok csinos testére derekuk köré a palástjuk. A fiúk likőrt dobálnak nekik, erősebben szórják így a gyorsító port. A pasik több ember reptetését vállalják, de a mentőkaraván mehet. Ezek csettintő lábujjak.

A hölgyek rövidítő járatot fedeznek fel, vegyék elő újra a boszorkányok a vörös szemet? Fogy a tető s gyorsításhoz lehet a palik is színt váltanak. Nincs idő és mód a kimenekítettek hazavitelére? Szigetek felett a bércek oldalán vezet néhol az út haja.

Ez a gerinc nyaka, veresnek állj s pihenj! Lent a golfáramlat evez, az emberek a boszik háta mögött nézelődnek és lassuló seprűk. A hölgyek enyhén piálva lazítanak fotelba dőlve. A megmentettek a borostás varázslókkal mennek pár kört a szirtnél körös-körül.