Váratlan pihenés (álom)

Az oktatás percei alatt gyalogol az elme és illat ébreszti azt, hogy a hölgy foglal helyet itt a jobbon. Nézi, hogy a kéz a részemről megáll az írásban s nyílik nála a füzet másolásra. Még nem kezd körmölésbe, de másba igen. Nem olyan régen ez a hely itt mellettem üres vala.

A szemem sarka az érzékelő részéről jelez a retinánál, hogy arc közeledik. Illat nincs a levegőben, de kellemes az éter. Az ajak itt nálam nyissa meg a hasadékot, mert egy másik fajta illatozás meg a szirtre kíván lépni (a) szomjának a csillapítására. Szép, egyenletes és mértékletesen óvatos araszoló léptek ezek az ajakon.

Szellő fúj be, hogy szellőztetés legyen az üregben a csók menetének második kezdéséhez. Nem dekoltált a hangulat, de egyetemi előadáson ennyire hátra nem lát el az előadó intelmet átadni kívánó szeme és érdeklődést felkelteni kívánó hangja. A harmadik kört az én ajkam kezdi meg s Én sem sietek eme üregben, ám időnként kell szellőztetni a szirtekre. Hogy a padka nehogy szomjassá legyen (a hasadék mélye izzik és nekem ízlik).

Az előadás jó! Nekem tetszik és az ezt hallgató hölgy is bólogat. Figyelünk újra mikor írta le rólam (a jegyzetet)? Azt amit kell, már átmásolta.