Tükröződik a szikla 2.

MotoszkaDaniel•  2021. május 20. 14:55  •  olvasva: 139

A madár beszélgetése erre a vekker s nem jár semmilyen vonat arannyal. A bölcsesség szelleme zakatol a kalapjához és kel a szurdokokban.


Könnyű a bokrok szívét megszerezni, ha házat tákolsz. Kövesd a forrás csobbanó nyilát. Hallod a művelt kérdését? Térden guggoló személyedhez habot dobál.


Csípné a darázs a pihenő lovamat, arrébb kell vele parkoljak a csivitelést hallgatva? Megművelt haraggal rúgok bele egy ronda deszkába. Ettől nem lesz szebb, de találkozom egy omlásban befalazott bánya járatának ajtajával. Elhagyott, akár egy szerelmes árva gyermek (majd később felderítem). Fel kell menjek, mert lovak tévednek a földre. Patájuk rúgja rám a port.


Maszatolt arccal látok kacér lovasokat, akiknél valamit elnézek: ezek lányok, de nem rágóznak. Kettő a kalapját tisztogatja, majd fitogtatva díszíti. Egy ideüget s áthív kártyázni.


Három tehenészlány csillapítja szomját a patakból. Belocsolom a mosolygó ingüket, ők ketten jogosan meglöknek. Jó ilyenkor a fürdés, habár hideg. Kapok tőlük tejet. Most eltűnnek a rengetegben, de méretes kolompjukat hallom s alig látom. Rántanak rajta néhány menetet illetően dallamot.


A hömpölygés mindig megáll, midőn ideér, és torkollik be a patak. A hölgyek nyílt mellényben napozásra készülnek. Mellettem beszél  ajkaik aljához a fuvallat.


Fémet keresik a szemeink így négyesben. Az alkonyat nem segít, de a csajok által gyújtott fáklyák igen. Leülök közéjük, Ők hozzám. Leheletük illata adózik belépő fizetése gyanánt a bejáratnál.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!