Tegeződés a Vasúton 2.

Barátnők egy - egy baráttal beszélnek. Hallgatózik a fal, Ő ugyanis még nem ébredt fel. A szóródás elment, a felhőket elkergette a tízórai harang. A járat délre várja a legényeket, semmilyen kósza borulás a lányok testére árnyékot nem vet.

A delelő megtörli a lábát a küszöbön, a levelek barátságos illata a fákról: eső szimatát hozza. Valahol esett vagy éppen esik? Megkezdik a pöfögést a szerelvények, a srácok az erszényeikért nyúlnak és készülődnek. A szén melegszik s megszólal a csempe.

A peronon ritkásabb a forgalom, a belső padok innen meg csak félhangerőből ismerik a vonatok bevisszhangzó érkezését. Szökik fel a füst és kap lángra a bekészült szén. A zakatolást sem zavarja meg semmiféle gomolygás. Az urak között az egyik megbeszélés tárgya helyet foglalva: nem minden barátságot célszerű eltolni csókkal, bármennyire jó is a szemük elé táruló felhozatal. Megvakarja a lábukat a mozgolódó talaj, jegyszedő nyitja az ajtókat. Száll még fel néhány utas.