Szomorú szárnyakon

MotoszkaDaniel•  2021. május 17. 14:54  •  olvasva: 147

Vidám karok csapkodják a borús hátamat. Nekem jó a kedvem, de a könyököm miért lebzsel?


Legyezem a levegő házát. Én talpon maradok, és a tó a háznál? Száll a szél a fokokra, megmássza? Vagy inkább jött egy mártózásra? Megteheti. Tiszta a tükör vizében mindenkinek az arca.


A sasnál magasabban nem lebeghetek, mert vörös kedvességre izzik a csőre. Teszek egy kört, mondjuk az erdő felett. Kiveri a fogamat a hurrikán, le kell szállnom s a fogorvost pótlásért: tárcsáznom.


Én továbbra sem búsulok. A rozsdás vállakat rúgják meg a cseppek, hogy lehet felébredni.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!