Szóbeszéd a Vasúton 2.

MotoszkaDaniel•  2021. május 15. 22:06  •  olvasva: 138

Törzsi vezető a szavanna szélén tárcsa nélkül álljt int. Az elefántok a vonat előtt átkóborolnak, mehet tovább a szerelvény: árnyékot hozva a fáknak. Fújja magát hajókon a homok és ha kiszárad a száj: Megmossa sok eres kéz az arcát.


Felhajtott lépcső mögött a határ, az északi sziklás hegység kövein akad meg helyenként a zakatolás. Vadulnak a kutyák s szélesednek az apró völgyek. Jánost a gyermeke ébreszti, hogy a felesége farkasokat lát a felkelt holddal nyüszíteni. A délelőtt fent van, a reggel meg már alszik.


Ingázók hátizsákja botlik meg szakadékba, le kell utánuk rohanni. Van itt hozzá autó s szintén bringa. Mesések a hegyek mellett patakokkal csörgedezve a sziklák, csak vigyázni kell az értékeidre. Csatasorba állnak az ordasok, lassul a zakatolás. Kislányom buksija a derekamnál, hogy Ő is láthassa a vonyításokat.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!