Szép unalom

Talán mondhatnám, hogy szép az este? Olvasok, mert tart még a barátom sóhajban úszó csókja. Gyarapodó percek mozognak a szememnek? Villanó utcai lámpák köszöntik a megérkezett alkonyatot, a másik komám szabad?

Némileg nyikorgó ajtó küszöbén tapogok át és csak a por verődik a szőnyegről fel. Karba tett kezű komanőm kísér engem a szájszéleit égető szenvedély után. Sarokban egy asztalnál ücsörög az öccse s hajókázó ajka húgomra gyűri hullámzó habjait tört fényű ablak függönye mellett. Ők és a barátom lépkednek hintó elé a verandára, dobok nekik a petróleumhoz gyufát.

Akkor jöhet a megfeküdt alkohol a túrán áteső ajkakra? Rotyog a gyomor, paprikás tepertő egy tálban zamatos vekni cipó és pár napos sör. Inogó asztal kíván nekem jó étvágyat. Meg fog reggeledni, mikor is a kisebbik húgomat látom a lépcsőkön tapogva érkezni? Ölelésben úszik lapokkal a hóna alatt és puszik görögnek tekinteténél, cuppanásokat söpör a szél lapátja e kunyhó aljához.

Mosolya néz a partnerére, a legkisebb testvérem soha nem mutatja meg a ruhája dekoltált vagányságát. Akármilyen flört lapátol érzelmeket, a fiú az Ő szemét keresse! A nejem küld vele radírt meg ceruzát. Az élénkülő szellő esőt hoz? Van még nekem borom s hozzá dugó. Meg kell tölteni betűkkel az irkákat s papírra vetni a művelt szájakból elhangzó eszméket.

Csendes Csutora 4.