Pántfogó 2.

Ágyon fekvő beszélgetést követően székre ülve a fiúbarátom nyelve kutakodik a számban, azt a vállára téve a kezem félóra elteltével és lélegzetet véve egy szál melltartóra vetkőzve viszonzom (Én érintem a hasát. Megengedjem neki, hogy tapizzon? A tapizásnál lecsúsztak a pántjaim, ezért utólag visszanyomom s így azok újra a vállaimon). Megy a barátnőjéhez s csukom az ajtót, a barátom dolgozni ment és később jön. Mi pittyeg rá a fülemre a monitoron? Megnyitom, ez a legkisebb húgom!

Puma ugrál a fejemen, úgy meglepődöm. Nyaralásról küldött kép kísérőszöveggel. elmélyülve tűnődöm. Ez nagy dekoltázs és kinéz belőle balról a kosár, a jobb oldali csak kukkant. A pántok árnyékban másznak a hajban.

Dísznyaklánc közelít bájai felé, de megáll a kereszteződésnél. Mintha a hold napozna! Tejútrendszer meg csillagokban úszik fennsíkra érve a legyező. A magát merészebben megmutató kráter árnyékban gyűjti a sugarat, barna gyík mászna rá? Fényt visszaverő napszemüvege zárja össze a dekoltázst. A nap még egy utolsó kacsintását látom balról, zászló lengedez hűtés végett ide le a nyakpántoktól? Átnéztem a részéről újonnan kapott melltartót, gépelek most az email-en a számára választ. Állatkert mellől küldte, barátnőjével könyököl a korlátnál.