Olvadó Aszfalt LXVIII: Nyugdíjas Sportoló 4.

 

A korba tartó anyákra talál Buddha szobor mellett a délelőtt kelése reggel. Haza kell vigyék őket a kerekek, nem? Mind egyetértenek abban, hogy ideje vissza csorogni a láva birodalomba Rékához.

 

Egyenlőre ide költözött Réka gyerekkori legjobb barátnője, Emőke. Gyenű Emőke. (Szólal fel az egyik nő). Mi lenne, ha meglepnék vele? A fennsíki festői vidék mezején lakik. Útközben észre veszik, megújították a hasadékot. Nincsen több zuhanás! Átível rajta a mélybe egy híd. De ezt mikor építették? Végülis, vagy egy esztendő alatt össze lehet hozni. Egyszerre lenyűgöző és tiszteletet parancsoló, ahogyan átkelve ezen nézik őket a sziklák. Ez hatszáz méter! Mondjuk amennyit bámészkodik közben az ember, tűnik az kilencszáznak is. De, nem tudsz lezuhanni! És az a lényeg. És ha túl sokat nézelődsz, az út tizedénél megtalálod Réka lenyomatát is.

 

A puszik cuppantják magukat a kövekhez a füvek ébredésében. Gyönyörűen fúj a szellővé cseperedett szél.

Emőke jelzi, örömmel velük tartana. A férje dolgozik s a legkisebb gyermekkel van. Egy pólyában lévő kislány.

A gyermeket elszállítja a két mutatós hölgy mindennel együtt Rékához, hogy amíg ők, ezúttal nappal kikapcsolódnak világot látva, van – e kedve mamát játszani? Azt nem mondják meg, hogy kinek a gyereke. Egy barátjuké. Tulajdonképpen nem is hazudnak ezzel.

Réka kérdő és aggódó tekintete azonban kinyitja a kaput meg az ajtót. Mondja Ugratyné, nyugodtan tegyenek meg pár kört. Vigyáz a gyermekre.

Emőke átölelése után útra engedi őket.

 

Elmennek a hasadékig. Onnan át és végig a barlangon. A mozis közben néznek szét. El a Buddhához, aztán villanyrendőrök egyikénél fordul a tekintet egyike az ablakhoz.

Hátra ül a gyerekülések bársonyára, hogy Emőkének van – e kedve vezetni?

 

Elkezd ismerkedni Réka autójával, aztán az a jelenség következik, hogy nem igazán megy a sebesség mutatója kilencven alá. Ezek a gondolatok futnak végig szép szeme tükröződésében s kócolja kobakját a sok kavargó kétség az ötletelésben.

Nem indul az autó. Igen, de van itt egy bikázó. Próba az elinduláshoz, csak a harmadik villanyrendőrnél csúsznak meg a kerekek, Emőke közben a régen látott barátnőktől kérdez. (be kell venni a kanyart felfelé a fennsíkra. Bizony ez ilyenkor, nappal a legszebb.)

 

A ház után a középszűk út végén hátra néz és bólintásokat kap válaszként. Némi kukorica pehely meg mogyoró van, alkohol nincs.

Ezeknek a rágcsálása teszi oldottabbá utazásukat.

 

Emőke megpróbálja, lassít. Kormány rántás nélkül meg tud fordulni, szét szeretne nézni eme alacsony dombok között. A magasabbak beljebb vannak. Most már pihennek a kerekek, elhagyta a torkolatot.

 

Átmennek még a tavat övező erdei úton s az azóta teljesen kész, víz alatti alagúton. Zárásként a hegységrendszer járatára tévednek, na itt aztán tudja Emőke csapatni a sebességet. Mondjuk, éppen élvezi is. Nem hajtja szét vörösre a hűtő vizét, de odanyom a lovaknak.

Itt semmilyen természetes fény nincsen. Ami van is, azt magával nyeli fentről érkezve a világítás. Meg kell azért jegyezni, gyönyörű a kettőnek az összjátéka!

 

Ugye, emlékszünk még? Itt Emőke, a hegylánc tetejére érne ki. Szólnak viszont a lányok, azaz barátnői, hogy táblákat látnak. Valamennyit tud fékezni, hogy aztán besoroljon jobbra. A magyarázat, időközben építettek a láncokhoz pluszban járatokat, így pedig ezeket már nem nemcsak vállalkozások vehetik igénybe.

 

Útkereszteződés jön és balra kívánnak tartani, vissza Rékához. Emőke mehet, nincsen autó. Fékez és megkezdi a kanyar bevételét. A kerekek az út szélén pörögnek, kisebb kődarab megdobja a szép autót s az így a bal felére pördül.

Gyenű Emőke ellenkormányoz s a keserves sikítás után egyenesben folytatódik a haladás.

Teherautó előz teherautót. Ha Emőke nem áll meg vagy nem tud valahova lefordulni, ütközés.

Száz méter van még, amikor jobb kéz felől feltűnik egy kézhez álló pihenő. Ott megvárják, amíg ez a két teherjármű elhalad.

Éppen látó távolból látható, hogy az előzést a teherjárműnek sikerült befejeznie.

Beszélgetnek kicsit a lányok, közben tud pihenni a motor, mert Emőke leállítja. Ez olyan, három perc. Az egyik barátnő azonban szól, adjon neki még kettő percet. Ez némi túlcsordulással megtörténik. Szép aranyossággal felkiabál a motor, jót tett neki a pihenő. Emelkedőre kell felkaptatni, ezért Emőke felsikoltatja a meghajtó kereket.

Legyen biztos, ami biztos. Visszhangban éri ez a fülüket, mert némely helyen úgy állnak hozzá a hegyek. Kilenc perc és Rékához érnek.

 

A gyermeket felveszik, Réka felöltözik.

Elmennek mozizni, hogy megtekintsék az éppen újdonság Nemzet Aranya hármat.

Beülnek még ivóba inni. Érthető, hogy Réka a gyerekkori barátnőivel karöltve szeretne a rég nem látott Gyenű Emőke veterán barátnőjével beszélgetni.

 

A nap végére a gyermek alszik, huszonegy óra van. A férj megérkezik, a kislányt a babaágyba beteszik s elugranak a barátnők Rékához még beszélgetni, a férfit meg nem eszik. Éjjel egy óra s zárul a parti.