Olvadó Aszfalt LXVI. - Nyugdíjas Sportoló 2

MotoszkaDaniel•  2020. december 3. 15:39  •  olvasva: 171

Háromnegyed éve sütött a kora tavaszi nap delelése lakótömbök háza oldalára és jött meg egy családanya a vásárból. Még korábban pedig hegyek égbe nyúló bércei között közlekedett csak hogy segédkezzen és berobogjon a háziorvoshoz a fennsíkra egy réten, ami tulajdonképpen egy mező széle.

Rékának van néhány felnőtt gyermeke, kik kirepültek a családi fészekből. A legkisebbik most ismerkedik az utakkal. Egy autóversenyző sincs a családban, néhányat mégis kinevelt az idő. Akkor is, ha a legifjabbik: nem úgy néz ki, hogy az lesz.

Nézzük meg, miért is virradt ránk a mai nap?

 

Egy pályányi aréna, berendezve az eredeti útviszonyok másolatával. Hangsúlyozzák Rékának, nem csúszik az út! Ugyanaz, mint akkor, Japánban volt. És biztonsági körülmények is el vannak helyezve ott, ahol ez szükséges. Ismerik Réka történetét. András dönt, mégiscsak a feleségéről van szó. Három lány s egy fiú édesanyja.

Az Ugraty családfő bejárja a terepet és annak végén a szakemberek várják tőle a választ, különben nincsen értelme közönségszórakoztató délutánt tartani. IGENnel felel, de: megbizonyosodhat – e minderről maga, Réka? Szünet nélküli igen a válasz.

Ugratyné órákon belül megérkezik. Az autóból kiszállva, gondolkodási időt kér. Az kettő perc és utána a szakemberekhez fordulva nyújtja mosolyogva a kezét, hogy vállalja.

Kérdés: Mikor lenne ez?

Egy hét múlva.

 

Krisztina, Nóra, Tímea s az Ő egy-egy párjaik a lelátón. Valamint a közönség. Jelképes belépődíj ellenében a székeken elfoglalják az emberek a helyüket a magaslatokon a küzdőtér mentén. Hangosbemondó van az aréna jobb oldalán és hangzik el. A pályára négy férfit s három nőt eresztenek be. Mind kicsikacsa sőfőrök, közülük a három lány tiszta. A négy fiú börtönviselt, egy esztendő elteltével szabadultak s a javuk mára újra tudta kezdeni az életét és családapa. Van, ahol még gyermek is van. Őket azért szabadítják Réka hősünk elé, el ne unja magát a kihalt utakon. Egy óránál semmiképpen sem hosszabb ez a menet, szórakozni szeretnénk mindössze. (A mezei egerek, tehát az urak és hölgyek elfoglalják helyüket a hadszíntéren, autóázásba, de nem száguldásba kezdenek. Az ő dolguk a figyelem fenntartása, nem pedig Réka dolgának a megnehezítése. Azt nekik maguknak kell megoldaniuk, ha Réka elébük vág. Ez nem verseny, szórakoztatás!)

 

Rékának András odahajítja a szállítókamionban a kulcsot. Néhány csók ’lecsattan a levegőre’, hogy aztán indulhasson a menet.

Ugratynéhoz szól a kommentátor, hogy Réka ha gondolja, kezdheti. A közönség elfoglalta helyét. Réka legurul, aztán bekaparva megfordul, hogy elvegyüljön el alagútban, aztán meg egy nyílt vágatban. Magyarul, a főúton. Azt eme szép(kis)asszony nem tudja, hogy vendégek várják egész alkalom alatt. De mivel ő is hallja a műsor házigazdáját, képben van. Benyomja a féket az egyik hosszú út végén, aztán elfordítja a kormányt. Behajt a végtelen sziklák alagútjába. Persze, hogy találkozik a végzetével. Emlékszik még az ’emeletes zuhanás’ra, csak inkább az utat figyeli. Ezeket mind hallja a közönség, hiszen az utak ’vendégeinek visszhangja’ megtapintja füleiket.

A gyönyörű Réka nem éri el a rámpát! Kétségbe esik, csak sírni nem szeretne. Egy háromszázhatvan fokot fordul az autó, aztán ponyva. Dobbantó a járművet visszanyomja az útra. Úgy állítják be, hogy ötven százalék felett a kocsi a talpára érkezzen. Felvont szemöldök a csinos asszony arcán, némi ideje van a meglepődöttségre. Hátrafelé gurul. Tapos a fékbe, aztán a járművét sebességbe téve, kapar azzal felfelé. Az őt szórakoztató autók elé vágni képes anélkül, hogy átölelné az utat.

’Becsalja’ őket az alagútba, ahol lerázza. Vissza szeretne menni a főútra és szívatni a villany rendőröket. Találkozik néhány járőrrel, kik őt üldözőbe veszik (persze, hogy próbálja meg lerázni őket!) s e menetet színesít néhány teherautó. Van, hogy mögébük bújik s van, hogy sikerrel is. Ha nem, akkor a kerekekhez kell nyúlni s megkísérelnie kereket oldani.

 

A közönség nézelődik. A hangokat hallják, de Rékát keresik. Mindenkit látnak, de hol van Réka?Teherautók, rendőrök, rohangáló civilek. A menetszélben hintázó meg rugdalózó villany rendőrök.

Besípol a kanyar, ki tudja hány másodpercre s hol. Talán Ő lesz Réka? Fordul vissza, de miért? Elfelejtett valamit? Hát megcsinálta a menővert. Igaz, hogy segítséggel, de hát ő sem fiatal lány már. Az egy dolog, hogy csinos és ügyes.

Forgalom mögött, Réka a gázba tapos. Semmi baja velük, de nem szereti azt sem, ha mögötte van valaki. Kikacsint a főútra, hogy ott masírozhasson végig. Nézik az emberek, hogy Réka miért nem fejezte be a menetet? Van, aki fel is áll.

Megszólal a kommenter, hogy Réka valószínű azért nem élt a kiszállás lehetőségével, mert a befejezés másik útját választotta.

Valóigaz, hogy a főúton nem zavarja őt jó ideig senki, mert a nép döntő része talán: már kiért az alagútból.

 

A felfelé vezető szerpentinen jelzést lát. Befékez egy ház előtt, aztán valamiért még ezután beletapos a gázba. megvan! Leparkol és autóját elhagyva lép be a házba, ahol megállítják az órát s mehet haza. A pálya elejére. Erről sem tudott Réka, de izgalmasnak találja az ötletet. Visszasétál autójához, elteszi az eredményt. Igazán köszönet érte! Tolatva, kanyarogva s kaparva megfordul, aztán megint kapar immáron gyorsan megfordulva és megy haza. De most már úgy nagy sebességgel, hogy nem csapat. Még a kanyarokban sem! Élvezi a tájat, a repülő madarakat, és az Őt időnként körbevevő vagy esetleg előző, autókat.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!