Olvadó Aszfalt - Kék Villám.

MotoszkaDaniel•  2018. november 25. 11:18

Korai idő ez. Valahol a sivatagban. Restricted Area tábla jelzi a kíváncsiskodóknak, akárki ezt a kerítést nem lépheti át. Vagy egy tucatnyi öltönyös érkezik a lelátókra és ugyanennyi hölgy.
Redelkijev Róbert:- Gondolom kíváncsiak, miért lettek idehívva. Hogy mit szeretnénk, ha megnéznének. Így, ilyenkor... Hajnalok hajnalán. Új kor köszönthet ránk hamarosan és szükségünk lehet védelemre, ha ránk szakadna a Pokol minden súlyával. Szigorúan titkos eseményeket láthatnak, nem adhatják tovább senkinek. Örömmel venném viszont, ha megtekintenék, mi állhat majd segítségünkre nagy káosz kitörésénél.
Orlavecz Erzsébet:- Elnézést a késésért uram. Mégiscsak még hajnal van.
R.R.:-  Tábornok asszony a légierőtől, dehogy késett el! Foglaljon itt helyet mellettem. Egy hely még van. Államtitkár urat ismeri?
O.E.:- Tiszteletem, államtitkár úr!
Jegesmező Ecklor:- Örülök, hogy végre találkozhatunk, kisasszony. Ez a hely még szabad.
Kommentátor férfi a mikrofonból előttük egy emelvényről: - Hölgyeim, Uraim. Foglalják el helyeiket, mert kezdenénk. 
Valami szekér közeledik célállomás felé, mert lassít. Hogy aztán megálljon.
O.E.:- Mi ennek a micsodának a neve? Száguldó gránit tömb?
R.R.:- Különleges, speciális. De van egy beceneve is.
O.E.:- Micsoda? Nem hallottam a zajtól.
J.E.:- Azt mondja, hogy van egy beceneve is.
R.R.:- (Belekortyol a kávéjába és a közeledő járműre mered tekintete, amint a kelő nap fénye találkozik arcvonalaival) Kék Villám.
Az előadás kezdődik és Erzsébet felé intézi az államtitkár úr a mondandóját, körülbelül mi demonstrálódik előtte:- A piros autók a terroristák. A fehérek és más színűek civilek, ártatlan járókelők. A pilóta feladata, hogy a piros autókon átrágva magát a fehéreket a veszélyzónából a biztonságos atombunkerba terelje és juttassa s sértetlenek maradjanak. Egy tehetséges, profi fiatal nő van az Opel Agíla volánjánál. Még kezdő, de elég jó eredményeket mutatott fel eddig. Amerikai, de beszél azért valamennyit magyarul. Clarice M. Starling. A terroristák pirosait különböző képességű sofőrök vezetik, mivel nincs két egyforma teljesítményű autóvezető. Egy mesterséges intelligenciával ellátott gigantikus szörnygépet lát még oldalt, az folyamatosan lőni fogja a demonstráció közben a civileket és a terroristák útját is rakétákkal; mivel soha nem lehet tudni, honnan jöhet egy esetleges váratlan ellenség vagy újabb támadás / lázongás. Távirányítással vezérlik és folyamatos mozgásban lesz. A bemutatóban résztvevő autók mindegyike páncélozott.
O.E.:- Látom, készül a sofőr a hangárból az indulásra.


A szónok:- Nézőközönség. Amint látják, a mi kis szekerünk átverekszi magát mindenen és mindenkin. Nézzük a következőt. Nem szántjuk fel az utcát, hanem a célállomáshoz az irányt gondosan megválasztjuk. 
Lássuk: Kiszúrja - e a lánykánk, mi a bibi ezen az útvonalon? Nem mondtunk el mindent a csinos pilótánknak. 


O.E.:- (szóhoz sem jut a látottaktól) Úristen!
R.R.:- Ilyen sofőrt és autót persze, csak rendkívüli esetben vetnénk be. Például ,fegyveres felkelés esetén.
J.E.:- Nézze csak, mind egy szálig lehagyta a pirosakat. A fehérek, más színűek egytől egyig a biztos hangárban.
O.E.:- Van egy totálkáros zöld is meg néhány szürke...
J.E.:- Egy civil rongálódott autó jut 30 terroristára. Végülis nem rossz arány.
O.E.:- (fordul hátra egyik kolléganőjéhez) Hacsaknem Te vagy az a civil.


Díszreggeli és ebéd után a nap úgy dönt, ő megy aludni. Egy óriási árny viszont cammog és kezdi szétlőni az épületeket. Halad az atombiztos bunker felé közelítve a még ott lévő vendégek hadiszállását. Nézik, hogy valami nem stimmel. Mi van? Komótosan, de robbannak fel mellettük a létesítmények. A fegyverraktár is a levegőbe repül.
R.R.:- Ecklor, mi történik? A pilótanőnk az atombunkerben lehet még vígadni? Ilyen nem szerepel a mai programban, ami már lefutott.
J.E.:- Valóban nem.
O.E.:- Maga irányítja, államtitkár úr a monstrumot? Tudok róla, hogy nem szívleli Borosch Nórát. 
J.E.:- Az egy másik ügy volt és azóta már a csapatunk része. Valóban komoly nézet eltérésünk volt vele. Más elképzelései voltak a kormány tervezetével szemben.
- Akkor ki akarja megölni? (kérdezik a légierő lánytagjai) Perceken belül a lángok martalékává válhat az atombunker, nézzék...! :'(
A szomszédos épületből egy technikus - rendszergazda érkezik.
Gerle Kornél:- Uram, mindent leellenőriztünk, semmilyen kódra nem reagál a számítógép. Olyan, mintha önmaga irányítaná ezt az óriási tankbulldózert. Mit javasol? Azonnal cselekednünk kell. Üdvözlet, kisasszonyok!
R.R.:- Innen mire a lifttel leérünk az autókhoz, legalább két perc. Siessünk. Hova mennek, hölgyeim? Van egy kisbuszunk. Elférnek benne mindnyájan. Hagyják a fenébe az autóikat. Jöjjenek! (és iszkolniuk is kell ezerrel, mert a lift semmi aktivitást nem mutat. Futás le a lépcsőn!)
- Nagyon köszönjük, Uram!
R.R.:- Melyikük tud a leggyorsabban és ügyesebben vezetni? Pont a legcsinosabb és szebb mosolyú? 
-Ohh, köszönöm szépen; uram! :) :) :)
R.R.:- Jöjjön. Ki kell jutnunk az épületből le a földszintre mielőtt kilövik a lábunk alól az emeletet. 
A kialvó fények közelednek feléjük és veszik át helyüket a tartalék energia villogó szükségvilágítással.
R.R.:- Te jó atyaisten. Mindenki megvan?
-Igen, Uram! (hangzanak sorban a feleletek hölgyektől és uraktól egyaránt)
R.R.:- Menjen, menjen csak kedvesem. Hat emeletnyit kell megtennünk, mire egyáltalán a portára érünk. Ne az autóval törődjön. Ez az. Menjen, menjen csak. Ügyesen manőverezik még a kis helyeken is (és kénytelen puszikkal nyugtatni, mert a sír lány. Gördülnek ki a könnyei. Attól fél, Borosch Nóra nem jut ki élve a kísérleti aréna bunkeréből). Nyomukban a kialvó fények. Akár a szélsebes árnyék, úgy csoszog a szükségvilágítás fénye a sebesen haladó Golf kisbusz mögött, pedig szépen süvít az a 140 lőerő. Az utolsó, épületből kivezető kanyart alig tudja bevenni a szép kisbusz, de kint vannak végre. Ránéznek, mindenfelé sötétség. Csak pislákoló sárga fények. 
(és ebben a pillanatban a felrobbant atombunkerből gurul ki a kék Opel Agíla. Lángokban áll és zuhan bele egy verembe. Felrobban.)
O.E.:- (néz ki az ablakon és látja sajnos. Tőlük kb. 100 méterre lehet.) Nóraaaaaaaaaaaaaaaaaa!!!!!!!!! Ez az ő autója!!!!!!Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeemmmmmmm!!!!!!! :'( /Szipogva a barátnőjére borul./ Meghalt... !!!:'( Pedig együtt végeztük az akadémiát... Ez volt minden álma... :'(
Ki kell érniük a fegyverkísérleti telepről, mert a monstrum csak lődöz és lődöz. A piros autókat sem kíméli. Szerencsére mozgó célpontra nehezen tüzel, azért ezek a találomra lövések sem veszélytelenek. A telep háborús zónává válik, azonnal ki kell jutniuk innen. Talán onnan már nem követi őket tovább a monstrum. 
Egy kalapos, fekete öltönyt viselő férfi megy a bezuhant autóhoz a sötétben. Szénné égett, de test nincs benne. Helikopter jön érte, de áldozat nincs az autóban. Kiugorhatott belőle előtte a szerencsétlen sofőr? Talán túlélte?
A nagykapuhoz ér a repesztő Golf kisbusz át kellene törnie rajta.
R.R.:- Várjon, ez talán működik. 
(Működik! Egy kisebb ugrató, hogy ne kelljen lekaszabolni a kaput. Működik Róbert távirányítója) Ebben mindenki reménykedett, hogy soha nem lesz rá szükség (fordul a többiekhez)
Még mindig nagyon sír szegény lány és...  a sötétből autó tűnik fel. Próbál ő is kijutni. Amennyire csak lehet, odanyomja a pedáloknak. Csakhogy valami észleli a menekülőket és ő már nem jut ki. Ereszkedik le az ugratórámpa. Vissza már nem fordulhat, akkor szétlövi a gép. Gyerünk egy próbát. Csak megdobni tudja az autót és beleakadva a kerítésbe, de átszaltózik sisteregve (mivel biztonsági okokból áram van belevezetve) és 20 méteren belül landol a Golf mellett a sebességet tartva. Alig bírja a pilóta egyenesben tartani. Ez meleg volt! De ki lehet ez a szerencsés megmenekülő, aki még hátra volt? A lány hasonlít a pilótalánykára, de véres az arca.
R.R.:- Várjanak, egy próba. Van nálam egy CB rádió. Itt, Bázis! Bázis hívja Nórát. 
B.N.:- Bázis, Itt Borosch Nóra.
R.R.:- Hála Istennek...! Huhhh. Asszonyom, jól van?
B.N.:- Megsebesültem, Uram. Jól vagyok, csak szilánkok fúródtak belém. Pár karcolás. A világításommal van gond. Azt eltalálta egy lövés a menekülés közben. Három sofőr asszony és egy miniszter úr akit ki tudtam menekíteni.
R.R.:- Semmi gond. Azt akár a kalandozó szörnyeteg egyik lövése is eltalálhatta, Nóra. Haladjon előttünk. Én azt mondom, menjünk a bázisra. Alig pár kilométer innen és mindentől védett. A lézertől is, mert ahogyan láttam: ez az elszabadult gépezet lézerrel bombázza a környező épületeket. Ott mindent megbeszélünk, rendben?
B.N.:- Igen, Uram.
R.R.:- És örülök, hogy jól van.
B.N.:- Én is, hogy önök egyben vannak, uram. 
R.R.:- Hölgyem és lányok. A Kék Villám halad előttünk. A Nóra életben van, sikerült kimenekülnie a csapdából. Egy másik kék autót toltak ki a tűzbe áldozatnak sofőr nélkül, hogy eltereljék a figyelmet.
O.E.:- Jajj, csakhogy egyben van még ha sebesülten is. 
A lányok itt összeölelkeznek örömükben, hogy a Kék Villám és sofőrje is kiért még időben a veszélyzóna pokollá vált teréből és előttük halad. Integetnek a sebesült, de mosolygó Nórának, aki fokozatot kapcsolva a Golf elé vág. (Nóra...!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :) :D Szegény lány kezd megnyugodni. 
A fényeket látják még a távolból, amint lövések intéződnek messzire. Cselekedniük kell majd. Megvan a bázis! Fújjanak egyet!!! Ez a második bunker vészhelyzet esetére.
O.E.:- Nóra!!!!!!!!!!! barátnőm (átöleli a félig vérző pilóta lánykát). Attól féltem, nem jutsz ki a Pokoli terepről. Azt hittem már, hogy meghaltál... :( Mutasd magad, mennyire sebesültél meg?
Telefont intéz Róbert:- Most beszéltem az elnökkel, emberek. A központban valaki majd felül kell írja a programot, hogy legalább lőni ne tudjon a gépezet. A rendszergazda szerint az itteni vizsgálódásai alapján a projektet működtető program öntudatára ébredt.
J.E.:- Uram, engedelmével. Tudtunk arról, hogy baj lehet. Tartozom egy vallomással. Nem az én ötletem volt. Engem csak arról tájékoztattak, hogy távirányítást alkalmaznak majd a demonstráció során. Arról nem tudtam, hogy ennyire bevonják a számítógépeket a munkálatokba.
G.K.:- Uram! államtitkár úr. Itt nézem most a gépen az adatokat. Tudja esetleg az elnök hozzáférési kódját. Ha itt most a rendszert esetleg feltöröm, valószínű csak azt fogja elfogadni a szoftver és egy lépéssel közelebb leszünk a megoldáshoz.
J.E.:- Ez itt a kód, próbálja meg feltörni. El tudja olvasni? Én is csak most kaptam az elnöktől. Pont lefekvéshez készülődött. Most már viszont amíg a veszély el nem hárul, fent lesz.
G.K.:- Uram, működik. Elfogadta a kódot. Kis türelmet és az utasítást küldi az ottani szerverekre. Ez maximum pár perc átfutási idő.
R.R.:- Nóra, a többiek? El tudja látni valaki a sebét emberek? Kávét és teát is neki. Szomjas lehet.
B.N.:- Uram, a többiek remélem... A lövések eltalálták a bunkert, de csak megrepedt. Kijönni viszont nem tudtak már, a pánikban eluralkodott a káosz. 
R.R.:- Mennyi időre elég az élelmük?
B:N.:- Reggelig, Róbert miniszter úr. 
R.R.:- Államtitkár úr, reggelig elég a levegőjük. Sebesültek is lehetnek. Az elnük tájékoztatása szerint mindenki más kijutott a telepről még napnyugta előtt.
G.K.:- Uram, megvan. Azt sikerült elérni, hogy a gépezet nem mozog, viszont lövésre képes.
R.R.:- És hova mennek a lövések?
G.K.:- Ajjaj, uram... Washington D.C. felé halad a célzásaival.
R.R.:- Valaki vissza kell innen menjen oda az ottragadtakért és hogy a gépezet már lőni sem tudjon. Időnk sincs sok. 
-Uram, vállalhatom önként? Felelősnek érzem magam. Nórát érdekelte ez a hívatás és én javasoltam neki az akadémiát.


Visszaérnek a fehér Golffal és a vezérlőterembe érve továbbra is vészjelző lámpák fogadják őket. Mielőtt ténylegesen az irányító termet érnék el, pár másodpercre sötétségbe borul a helyiség és szenzor hangja hallatszik. 
-Hasra!!!!!!!!!!! (kiáltja el magát az államtitkár úr és magát pajzsként a lányok elé tartva borul a padlóra. Valahonnan szitává lövik a termet. Egy öltönyös úr esik még össze. 
Liftajtó nyílik... Lövések dördülnek zseblámpa fényben. A lányok parfümillatot éreznek és egyikük a kalap alatt rúzsozott ajkakat lát. Él, csak golyót kapott. Vagy hatot. Az egyik lány megnézi, mellényt viselt. J.E.:- Csak két tiszt tudja együtt leállítani a programot.

-Megyünk, uram Kornélhoz. A légierőtől vagyunk.

Öltönyös:- A leállításhoz a kód..., a zakóm zsebében van.

A szörnyeteg végül lő, de mivel a program blokkolva lett: Nincsen már mesterséges intelligencia működésben. Egy apróbb bódét lő szét az elnök lakosztálya helyett a tengerentúlon. Ami kis épület eme bázison belül van.

-Siessen, futás-futás-futás. Ne szarozzon már, tűnés! Dobja ki a fenébe az ablakon azt, még a végén nyomot hagy maga után. Maga meg induljon már. (nézi a sofőrt. Hát azt valaki meglőtte. Holtan kizuhan a volán mögül.) Maga vezet, Eperke. Taposson bele!!!!!!!!!!! (Kiérnek a kapunál.) Ohh hogy azt a mindenes mindenét, a fehér Golf. Meg nem áll, nyomja a gázt, kiscsajszikám. 


De hiába tapos bele a pótsofőr kislány. Lecsigázva az emeletekről és a helyszínt elhagyva küldöttség várja őket. A kordont kikerülik, de gazdagabbak lesznek egy rendszámmal.
-Uram, lehet akadt egy kis problémánk. Egy emberünk meghalt, egy másik meg kicsúszott a kezeink közül. Korábban értek vissza a bázisról, mint gondoltuk.
-Most hol vannak?
-Úton Ön felé egy pótsofőrrel. Nincs több hiba. Jöjjenek ide azonnal!


Az elnök:- Hallgatom, tábornok úr. Igen, felírtam. Menjenek haza és pihenjenek. Utánanézek a rendszámnak.
F.B.I.:- Igen, elnök úr. Értettem. Emberek, végeztünk! Biztosítsák a maradék szobákat, hozzák ki a bunkerbben lévőket és készen vagyunk.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!