OA-A láva mögöttük 3. Éjjel, a Kőbe zárt villámmal

Tímea kikapcsolódásfélén van egy pár nap erejéig távol, Krisztina viszont Polffy Károllyal megtekintené a hegyekben valahol megbúvó egyik barlangot. Egy barátjától hallott róla, hogy érdemes megtekinteni. Az útszakaszt még nem fejezték be, dehát múltkor is az Ugraty család nagy részét csak saját felelősség ellenében engedték át az alagúton. 

Kéjes sóhajok és Krisztina jelez Károlynak, hogy szuper volt. Kelhetnek az ágyból. Majd szól, ha ne védekezzenek. Károly kiegészíti, ő is szeretne majd gyereket. Némely barátja nem, de ő szeretne apa lenni. Akár többet is el tud képzelni. Egy kislányt esetleg... Krisztina megsimítja Károly arcát. Párat még 'mozognak' az aktus végén. Kiélvezik, aztán öltöznek. Hangokat hallanak, csókcsatáznak még, amíg tudnak. Nem is jön senki, de valaki készülődik. Hallják a házból onnan, ahol most vannak. A nappaliból kisétáltak az udvarra, a garázsuk elé. Az autóval Károly már kiállt a hajlékából.

Húga, Ugraty Nóra fülébe is eljut ez, kinél gyakorlatilag kitört a tavaszi szünet és arra készül, bekéredzkedik hozzájuk. Tímea féligmeddig már különment a nagy Ugraty családtól, de Krisztina a barátjával otthon van és Nóra is. A szülők éppen vendégségben teszik tiszteletüket egy barátnál. Őrségnek a legidősebb lány és udvarlója is megfelel. Egészen szépen nőiesedik Nóra, eggyel nagyobb méretű melltartót kell hordjon. A legutóbbi fiú csak csókra vált be, udvarlóig nem vitte a díszmenetet. De barátok maradtak! Segítik egymást azért, ahol csak lehet.

Odasomfordál Nóra az indulni készülő Károlyhoz és Krisztina nővéréhez. Károly leguggol hozzá, hogy üdvözölhesse. No igen, ők még nem találkoztak. Meglepi Nórát, hogy Károlynak nincsen vezetői engedélye. Pontosabban van (jön a helyesbítés), jön a helyesbítés (csak ivott). - Alig egy pohár sört, Krisztina. Magyarországon viszont zéró tolerancia van. De siessünk, szívem. Nem olvastad vagy hallottad a híreket? Egyrészt éjszaka van 1 órán belül. Sőt, tulajdonképpen már az s ilyenkor a zsandárok büntetnek arra. Legalábbis nem szeretik, ha építés alatt álló útszakasznál, ami többszörös veszélyt rejt magában, arra lófrál valaki.

- Akkor itthon maradunk (és már indul meg szomorúan duzzogva Krisztina)

- Nem - nem, drágám. Ne érts félre. Én nem vezethetek, de én is szeretném látni azt a barlangot. Visszafelé átvezetek az óceán alagúton, ne kelljen annyit volán mögött üljél. Így jó? Elvégre én is szeretném látni, mi van abban a barlangban. Csak hát nappal nem értünk rá.

Átölelik egymást mélyen és Nórának intenek, várja őt a Vectra.

-Igen. Jól látod, Nóra. A férjem, öööööö barátom is tud vezetni. De én vezetek most a kora éjszakában. A ház miatt ne aggódj. Bezártuk már. Apa és anya nem tudom, mikor jönnek. Tudod, hogy ők nem facebook-ozók. Én sem szeretem egyébként (fordítja el a kulcsot és indít közben). Kösd be magad azért, szívem, kicsi húgom. Igen, itt hátul is! Nem tudom, meddig maradunk, nem gond? 

-Dehogy gond...! Induljunk. Itt van melletted Karcsi bácsi. Mindkettőnkre vigyáz. (mosollyal magán és bekötve várja Nóra az indulást.)

Nóra ebből egy szót sem hall, de Károlynak oda sutyorássza: 'Kapaszkodj, odavágok amennyire lehet. A középső testvéremtől az utóbbi időben ellestem pár figurát. Mit gondolsz, mért köttettem be a húgomat? Díszkényszerzubbony céljából?'

Megsivítja  az éjszakát valami, utána fény gyullad a városszéli utcában, mert Krisztina a sebességet előnyben részesítve később kapcsol fényszórót és már repül is ki az útra a Vectra. Igen, visszatért. Újra itt van köztünk a Kőbe Zárt Villám! :) Csak ezúttal reméljük, ismét épségben hazatér. 

Nóra alszik valamelyest az út alatt, mégiscsak kiskorú még. Azt a szülőknek sem kell mindig tudnia, legidősebb lányuk éppen hol meg mikor mennyivel megy. Például most, amikor egy helyen útlezárás, a másik utcában meg felújítás van és kergetni kell helyzetfüggően a kisegereket.

- Na most már elmondhatod, Krisztina szívem, hogy hová ilyen sietősen (?) :) 

- Nincs kedvem reggel hazaérkezni, Károly. Pár órát szánok erre az egészre. Láttam, mekkora a táv múltkor, amikor anyám meg apám vezetett (és már kapcsol is nagyobb fokozatba, mert a két utca után kiértek a városból.) Nóra felébred a zötykölődésekre és a keréksípolásokra is. Nézi, mi a helyzet. Hát valószínű most unatkozni fog. Hacsak nem érdeklik a város külterületének fényei. Érdeklik! 

Na, ilyet sem látott még: A nővére előzgetni kezdi a mazsolákat és egyik - másik olyan lassan megy... Huszonhárom óra lesz. Ilyenkor még úgysem autózott. Addig Károly mesél Nórának, milyen volt a legutóbbi kaland, amikor Tímeának mentek gyógyszerért. 

Tesznek egy plusz kitérőt, mert újabb útlezárások vannak és kacsázni kell. Így hosszabbodik az út, de megvan újra a főút! Innen még azért van táv, de felsejlenek az óceán vonalai. Gyönyörű ebben az esti megvilágításban, ahogyan az éjszaka viszi a közvilágítás színeit a víz végtelen felszínére! Mind a hárman nézik ezt a 'fényes' asztalt. Az éjszaka közeledtével feleannyi a forgalom, sőt! háromnegyeddel kevesebb! Óceán és tengerjáró hajót is látnak Károly, Nóra és Krisztina. Kicsit lejjebb húzza Krisztina az ablakot. Bálnák hangja. Jujj, de szép az énekük. 

Eddig ment a zene, Krisztina kedvence a hangszórókból. Le is állítja a magnót, hogy hallgathassák a természet hangjait. Nem lehalkítja, STOP gomb! Károly mosolyog és Nóra is lehúzza hátul az ablakát. Amíg ebben gyönyörködnek, a két hatásban, megérkeznek az alagút torkolatához. Biztonságképpen satufék, de nem kell. Nyílik a kapu! Most is vannak munkások, csak jóval kevesebb. Ők is inkább őrség és lányok vannak többségben. 

A sötét alagutat elérve, fények! 

- Látod, Krisztina? Mozgásérzékelők! Lehet, egész végig fényárban vezethetsz és nem kell figyeljél úgy, mint egy állat? Menj! Elég jól bevilágítják ezek a testek az egész utat.

-Igen, nagyon megcsinálták, Károly. Pedig alig van Április közepe. Egy hónappal jártunk erre a családdal.

Na, most nem megy olyan gyorsan a Krisztina? Gondolja magában Károly. Nem, nézi az asszonyát. Búg a motor és veszi a Vectra a kanyarokat, de csak az autó menethangja, mit szállít magával a menetszél. Ő és Nóra is nézelődnek. Halad az alagútban a festés. Hát persze! Tényleg szép. Ő is nézi, ahogyan nyeri el színét folyamatosan ez a rész.

Pár perc és jön a lejtő, az óceán alja jön: Itt figyelni kell a víztömeg miatt már! Krisztina is emlékszik erre a részre és itt már rákapcsol. Nagyon szépen morajlik az óceán felettük, azt hallgatják. Átlátszó lett a mennyezet? Azt meg hogy? Nagyon szép! csak egyben ijesztő is. Ott úsznak el felettük az élőlények. Delfinek, cápák, bálnák, cetek, cáparaj is! Valószínű, zsákmányra mennek. De milyen árnyék lepül rájuk mögülük? Nóra mutat felfelé és Károly arra néz, Krisztina is nézelődik, de az útra szintén figyel. Habár szó szerint: egy deka autó és ember sincs most erre. Éjfél felé? Háromengyed 12kor? Na, igen. Ki járna ilyenkor erre? Csak inább, főleg a fiatalok. A nagy árnyék, egy őscápa? Mert hatalmas ez az árny. Akkora, elvileg nem is lehetne látni. Károly is csak az árnyékig jut el Nórával együtt. Elvégre innen az óceán egy részét látni csak. Az a huszonhárom kilométernyi terület nem fedi le az egészet. Mi ez a fehér, ami tükröződik, sőt inkább áthatol egészen hozzájuk? Utasszállítóé. 

- Melyik óceánjárónak van ilyenkor dolga a nyílt vízen? Mindjárt éjfél van! (kommentálja Kriszta). És ezt a víz alatti alagutat biztos jó helyre építették?

-Lehet azok, akiknek, feneketlen a pénztárcája, Szívem. De ez az átlátszó tető túlzás. Szép, de túlzás! Ezt nem biztos, hogy mindenki bírni fogja idegekkel (teszi hozzá, Károly).

-Most ment el a cápa. Akkora volt, mint a World Trade Center szerintem. Jó, hogy nem láttátok. Én is csak egy pillanatra! :) /fejezi be beszámolóját Nóra.

A továbbiakban az alagút ugyanúgy szépen ki van világítva, semennyit nem kell világítson Krisztina. Tulajdonképpen végig elég volt normál világítással jönnie. Csak akkor kapcsolta le teljesen, amikor a cápák köröztek a fejük fölött. Az alagút utolsó része jön. Nem volt vízbecsapódás, mint a múltkor. Ez nagyon jó, gondolja magában Kriszta. Az apjának ehhez van gyakorlata, de ő mint lánya, csak a kockázatot vállalta. 

Aha, az utolsó résznél van egy változás. Áttörte a víz a 'vágatot', de csak kisebb problémák tornyosulnak előttük. Itt - ott, jobbra és balra apró rámpák segítik a gépjárművek haladását. Igen, csak ez kicsike szöcske játékot eredményez. Felmész az egyikre. Ugratsz. Utána kanyar, aztán jön a másik. Légi szlalom pálya. 

-Mi ez, a legújabb fejlesztésű autó - vidámpark? (forgatja a kormányt, nyomja felváltva a gázt - kuplungot és féket, illetve nyúlogat a váltóhoz is időnként Krisztina).

-Jé, ilyen hasonlón kellett nekünk is gyakorolni mostanában ott Szekszárdon. Csak az kisebb volt. (húzódik előre Nóra, hogy többet lásson).

-Tényleg, Nóra? (néz rá Krisztina)

-Igen, Krisztina nővem. Látod? Elvileg mindjárt, egy fertályperc és eléred ott, az utolsó nagy rámpát, ami ebből az 'arénából' kivezet. Ahogyan látom, azzal az alagút normál része folytatódik tovább. Ez egy bő öt kilométer volt. De nézd a sebességmérőt. Úgy sikerült végül ezt a káráthidaló rámpaegyveleget felállítani, hogy szinte nem is veszítettél a kezdő sebességből.

-Tényleg nem! (néz rá a kilométer órára Krisztina)

Az átlátszó mennyezet vége, de szép volt. Krisztina leér a Vectra-val a kanyarba. Nincs módja fékezni, mivel ez baleset jelenség és a rámpákkal sikerült ellensúlyozn, hogy ne kelljen ezt a részt lezárni. Így csak annyi a kellemetlenség nekik, hogy bevágódik a kőbe zárt villám az emelkedő előtti kanyarba.

Egy lélek sincs itt! Bevilágított, száz százalékos út. Újabb 'zene'. A szelet hallják! Végig, ahogyan megteszik még a maradék a kilométereket. Megintcsak szépen duruzsoltatja hangjával a Vectra az alagút falait. Károlyt kérdezi Nóra: van - e kedve megnézni a füzetét, hogy mit tanulnak? Már hogyne lenne? Addig Nóra Krisztinának segít nézni az utat. Akkor is, ha semmi dolguk nincsen. Üres az út! Rengés jön fentről, de csak reng. Hogy mi volt ez, jó kérdés. Az óceánban lehet pár dolog és azt se feledjük. A szárazföld feletti víztömeg nyomása azért óriási! Ott, és a vízen is bárhol lehetnek barlangok és azoknál meg bármikor előfordul akár eróziós omlás is. Elég részletes műszaki rajzot tanítanak a gyerekekkel és a leírások is elkápráztatóak a füzetben, mert Károly elmerül Nóra füzetében. 

-Ez itt micsoda, Nóra? 

-Ja? az a fejlesztés alatt álló Pumpa 3 nyomatékrendszer.

-És ilyeneket már tanítanak nektek? Elég részletesen le van rajzolva meg hozzá a magyarázat is.

-Azt mondta a tanárnő, jó ha erről is tudunk.

-Nő is oktat autóversenyző iskolában?

-Igen. Mi is meglepődtünk, de igen!

Az alagút itt véget ér. A veszélyzóna megintcsak szolgált meglepetéssel. Viszont sötét van! Itt megsérülhettek a lámpák? Semeddig sem látni és le van zárva az erdő. Egy hónapja még át lehetett menni rajta. Most meg zárt út előttük és el is kell, kapja Krisztina a kormányt. Na, akkor már félcsendőr kanyar és pillanatra kiszállva, megnézik a kiírást. "Az óceán szárazföldi szivárgásai bezavarják az erdőben lévő belső tó vízszintjét és ez veszélyezteti az itt lakók biztonságát a közlekedési feltételekkel együtt. Megértésüket köszönjük, viszont a hegyvidék látogatható és ezen problémát is igyekszünk mielőbb megoldani!"

Rendben van, fel a hegyre és már pörögnek is fel a kőbe zárt villám kerekei. Kezdik a köszöntést a dombok vonulatai, amik hamar hatalmas árnyékokká válnak, mivel most nincs módjuk megtekinteni az erdőt. A felívelő úton viszont Nórának és Károlynak tudja Krisztina mutatni oldalról az erdőt. Próbál a nő úgy menni, legalább oldalról meg lehessen nézni. Hát nem mondhatni, hogy könnyen, de megoldja. 

Na ilyen is a mesékben van csak. Az éjszakában, (mert időközben már 1 óra van) elsőre megtalálják azt a hegyet, ami a barlangot rejti a hegy lábánál. Károly megy elöl, Krisztina világít egy vadász reflektorral. A zseblámpa hatótávja úgy kettő - három kilométer, szóval elég jó fényt ad. Gyönyörű a barlang, cseppkövekkel. 

-Drágám!

-Igen.

-Gyere, csak ide.

-Szimatold meg ezt.

-Te is érzed?

-Ez parfümillat, Károly.

-Na, én is arra tippeltem. Ezek szerint ezt a barlangot gyakran látogatják. Mi ez az ajtó féle itt? Hadd nézzem.

Kérem szépen a szép barlang kiszélesedik és apró, belső tava van a közepén. Nóra elájul a látványtól. Krisztina is a szívéhez, mellkasához kap a meghatódottságtól. Szépen végig tudják járni az egészet. Éjjel három óra van és Krisztina megkapta, amit szeretett volna. Végig azt hallják, amint csurrannak a cseppkövek. Itt, esetleg a denevérek közlekedésén kívül más zaj nincsen. Felvilágít Krisztina a vadászreflektorral. Úgy nagyjából, kétszáz méter lehet a belmagasság? De álomszép, az biztos! Most a falakat világítja meg. Egy barlangász, fiatal lány intarziás és normál fényképe a falon. Itt tárlatot is szoktak vezetni? Nem lenne meglepő. Van itt mit bemutatni a közönségnek, látogatóknak.

Nóra a barlang végéhez hívja Krisztinát és Károlyt. Menni kell! Láva szivárog. Nem ömlik, szivárog csak! de futás! A lávafolyam hagyta, hogy a csodálat megzavarása nélkül a barlang őszinte és zavarzalan csodálói legyenek, de a láva úgy dönt, hogy ő most színre lép. 

Mire szaladó lépésekben kiérnek, porolás az útra a Vectra-val. A láva sompolyodik le a bércek lábairól és érinti az utakat. Ez így nem lesz jó. Nem tudnak hazamenni. A gumi azt a forróságot nem bírja. Tavasz közepén meg nyári guminál nem létezik olyan más egyéb választási lehetőség, ami erre ezt kiküszöbölné. Ez a jövő feladata, ezt a problémát kiküszöbölni erre. 

Krisztinának eszébe jut, mit csinált iylen helyzetben édesanyja, Réka asszony. De vajon az éjszakában eltalál oda? és ha azt is ellepte a láva? Nem, most lassabban folyik és ugyan rögtön nem talál oda a kőbe zárt villámmal, de be tud kacsázni úgy az egyik elkapott bejáratnál, hogy a láva ne nyaldossa a kicsi kocsi gumijait. Egy percet késlekedik Krisztina, és megégtek volna az autójának gumijai. 

Az viszont a hegy többi lábáról halad lefelé, úgyhogy iram! Lélekjelenlétében viszont tud úgy taktikázni a járatok között, hogy a láva előtt érjen el hozzájuk. Ezek a kis aranyos mellékutak ugyanis lépcsőzetesen helyezkednek el egymás alatt. Nézi, hogy most nincsen kedve rámpázni. Talán működik a komp. Működik, de valamit valamiért! Pénzérme a kulcs hozzá. Nórának és Károlynak van. Károly leinti Nórát, hogy ő a fiatalabb. Hadd járuljon hozzá az összeghez ő maga csak! Igen, de Károlynak nincs elég aprója, így mégsicsak elfogadja Nóra segítségét. Még megy a jármű, amikor kikacsázik Krisztina a rámpáktól, hogy a kompot keresse. Éjjel kettő óra és most jöhet az érmék használata című rész. Kézírással kell igazolni, hogy az illető nem robot. Mind a hárman megteszik ezt és a papírt kéri az automata. Lámpa villog és hang szólal meg, hogy elfogadva. Kellemes utazást kíván a női hang s nyílik a komp hangárja, szíveskedjenek felfáradni az Opel Vectra-val a Komp fedélzetére és kezd zárulni az ide felvezető rámpája a kompnak.

Igen, megkezdik az utazást és innen persze, hogy csak az alagút két végét látják, melyek nem az óceán alatt vannak. Károly néz az óráját, ez olyan másfél óra lesz most, hogyha autóval az alagút megtételek negyvenöt perc körülbelül. Mutat a kompra, hogy az milyen sebességgel halad. 

Négy óra van és megkezdhetik a komp elhagyását. Igazán elégedett és örül Krisztina, hogy láthatta ezt a barlangot. Éjszakai városnézés zárásnak. A tanya rendben van most is, csak ránéz Krisztina. Nóra legalább örül, mert arra még nem járt. Most viszont újra a gázra hág a lábával, mert Nóra ásít. Amit ő és Károly is követ. De 180 fokos fordulással éljen vagy csak simán kézifékes fordulás legyen? Indulás a lényeg! Pár óra és kel a nap. 

Megvan a kanyar, megérkeztek! Nórát elnyomja az álom. Krisztina és Károly is ágyba bújik. A szülők már megérkeztek, autóik szintén garázsban.

Egy autó robaja a távolból. Tímea, a Szőke Torpedó az! Igen :) Valamiért beugrik a családi fészekbe, azt magához kapja és már viharzik is tovább. De tudja, bárhová megy. Oda már csak aludni. Eddig ugyanis bulizott. Előtte azért még megsimítja Nóra húga arcát és a takaróját is megsimítja puszijával megspékeli arcát és üzenetet hagy Krisztina / Károly ajtaján. A világító tornyot keressék meg. Gyönyörű a kilátás onnan. Még éjjel is! Ott van valamelyik hegy tetején. Apa - anya  mondta neki, merre jártak az éjszaka folyamán. Nála közben, a férj jelölt baráttá avanzsált és másvalaki került képbe, de ez már: egy másik történet! ;)