O. A. LXIII.: Egy csendes kis nap délutánja 4.

Judit megint dolgozni indul s ezúttal is kolléganőivel. Mielőtt autóba száll, csak szenvedélyes csókjával tudja rávenni a fiúbarátját, hogy maradjon csak. Pihenjen. Inget, illetve felsőt húz a melltartójára miután a barátja heverőre ’kábult’ s a kérés keretében Őt ott megvárja.

 

Tanév vége van, Ivett s Evelin vannak Judittal. Ecseteli neki, e májusban; ha ismét akad kettő autó: azt igénybe vehetik. A nap biztató mozdulatokkal mászik fel a fennsíkon a dombokra e májusi délelőtt végén. Tizenkettő óra körül lehet.

Egy régi Maruti és egy aránylag új Kadett várja őket.

 

Judit gázt ad és barátnői követik.

Evelin választja a Marutit. Némi borongósság a nappal néma felhőiben, ezért fényszórókat gyújt. Kikapar és elérve a kereszteződést, megint így tesz. A kanyarokban néma a jármű.

Ivett nem igényel fényszórót és kaparás nélkül indul. A torkolatnál sem cselekszik így, a kanyaroknál viszont nem csökkenti a sebességét. Minden egyes ilyennél sóhajt a kerék. Nagy kanyaroknál van, hogy csípőre teszi kezét a Kadett gerinc.

 

Dombok között lehel a szél, mintha a kísértet tapintaná e falakat. Most azonban nincsen semmilyen váltóberagadás.

Judit és Evelin parkol, kezdik a beigazodást a beálláshoz. Evelin hátranéz és kapar a tolatáshoz, majd centizik annak befejezéséhez és sóhajban; megállnak a kerekek és alszanak ki a fény szórói.

Ivett porfelhője érkezik nagy sikoltással a kanyarból és áll be melléjük.

 

Így, év végén, inkább játékos és talán ismétlő foglalkozásokkal várja Judit a gyerekeket, illetve érkezik hozzájuk. Evelin a filcfelelős, Ivett pedig a vetítési technikáért felel.

Tollbamondás is színesíti a napot. Ilyenkor, amíg Őhne Judit tanárnő (bocsánat, tanítónő!) diktál, a kettő gyakornokja a padsorokat járja. Ha esetleg probléma akadna.

 

Visszafelé a kettő jármű pilótát cserél, tehát: Most a Kadett fényszórói gyulladnak ki s a Maruti-é nem. Mire egyébként elérik a dombok alatt fellelhető romantikus fennsíkot, esőcskét kapnak. Az autókat megmossa a Sziklák zápora, Judit veszi fel őket haza. A szirt túloldalán hazafele, már esett. Ott tócsák vannak kis kacsalábakban.