Nyári Szünet: Hatodik fejezet

/Mellesleg: Happy Nation/

Már pár hete érzek magamon valamit. Nem olyan, mint volt. Forgolódom az ágyamban. Álmodtam valamit, de mit? Világítva köszön be hozzám a nap. Fényt is gyújt ezzel elmémben. Ja hát persze! Csókolóztam valakivel. Kivel? Ismeretlen fiú volt, de kedves valaki és rövid álom; Valaki aki... többre nem emlékszem. Még így se ugrik be a többi, pedig a napsütés ágai is segítettek fényükkel. Mellkasomat tapogatom. Jó kényelmes továbbra is az ágyam. A takaró, a párna. Ölelem magamhoz egyik barátnőmtől kapott plüssnyulamat. Szép kék színe van. Elmosolyodom. Újra magamhoz térek, mert vissza aludtam magam. 
Hát erre nem gondoltam, de Istenem mondom... Ez várható volt. Mellem van. Szemügyre veszem először az ágyban, utána kiténfergek a fürdőszobába. Én szépnek látom. 
Öltözöm. Szólok anyának, jöjjön fel. 
Bejön és kérdezi, miben segíthet. Mutatom. Megnéz engem, simogat és mondja; mindjárt indulunk. Tudta, hogy egyszer ennek is eljön az ideje. A szandálomat húzom már és hallom ahogyan beszélgetnek. Apa lánya kezd felnőni. Fehérneművásárlás jön. Már van neki. Mondja anyának apa. Anya a fülébe súgja, mire van szükség. Ezt már nem hallom. Jó fülem van, de azért puskamikrofonom még nincsen. Hármat találhatok, mit közölt így apámmal :) A választ hallom már. Még azt is, ahogyan anya ötletel: Neki ing és gatya ami kell szerinte. Addig anya velem van és válogatjuk a női dolgokat. Dehogynem kell neki gatya. Olyan rongyokban járkál. Hogy néznek már ki? Apám elneveti magát és okézó magatartást tanúsít, hogy rendben van. A kislányát szólítja apa. Pont most lettem készen. Mehetünk.  


Családi kerékpározás. Nem kell mindenhova autóval menni. Pedig jól tud pöfögni az a kis szürke ezerkétszázas Lada. 
Megérkezünk az üzletbe. Egy pihenővel kettő fordulónyi lépcsőfok. Zavar ahogyan a melleim mozognak, de majdcsak kibírom most már. Szerintem minden lány átesik ezen. Felérünk. Kicsit eligazítja snya apát, hogy miket nézegessen, amíg velem foglalkozik és már jön is hozzám. "Gyere Boglárka. Kislányunk" mondja nekem. Eladót keres anya és talál is. Igaz nem sokáig kell keresgélnie, mert egy hölgyemény odajön még abban a negyed percben. Szokásos kérdés, hogy miben segíthet nekünk Nem nagyon kertel Anya. Mutat rám, hogy a "kicsi" későn érő tinilánya teste nem hagyta cserben magát és beérett. Melltartót szeretnénk vásárolni, négyet és rendes fürdőruhája sincsen Boglárkának. Pár percre elvonul a munkaerő. Körbenéz. Kérdezem anyától, miért négy kell abból a fehérneműből? Rövid válasz: Egy melltartó nem melltartó, kislányom. Az is koszolódik, verejtéket kap. Mosni kell. Kezdetnek teljesen jónak tartja a négyet. Kezdetnek? Gondolkodom el... Na erre inkább most nem kérdezek rá. :) Majd megtudom, mit szeretett volna ezzel "mondani" anyu.
Már jön is vissza a lány. Megnézett mindent. Itt az orrunk előtt van a választék gyakorlatilag. "Szuper!" Reagálja le Anya. Meg is jegyzi az eladónak: SZÉPEK!n. Négyet kiválaszt. Szerintem... szintén elég szépek. Mutatja a lány, hol vana a női próbafülke és megyek is. Illegetem magam. A negyediket veszem fel. Éppenhogy elhelyeztem magamon. Az előzőeket is érdekesen vettem fel, de most itt van anya. "Mutasd magad." mondja. Nem a negyedik a legszebb. Persze, hogy fel kell vegyem mindet. Látni szeretné. A másodikra mondja. Ez a legszebb. "Bocsánat, Szabad?" kérdezi egy női hang. Anya felel "Igen, tessék csak." Az eladólány az. Huszonéves lehet. Valahogyan 24 év körül. Csak azért kéredzkedett be, hogy megmutassa a pánt használatát. Mutatja még a sajátját, hogy neki milyen van és hogy azt hogyan szokta használni. Már megy is ki tovább a dolgára. "Köszönjük szépen!" mondja neki Anya.
Mind a négy melltartó jöhet. Jó! Én elégedett vagyok velük. Persze, hogy nem egyforma a viseletük, de nem kényelmetlen. Fürdőruha választás. Az eddigiekbe már nem férnek bele a melleim. Hááát... ha láttam már gyönyörű színekben szlalomozó fazonokat? Legszívesebben mindegyiket megvetetném anyával, de taktikázok. Kettőt választunk. Készen vagyunk. Anya bezavarja gyakorlatilag apát velem az öltözőbe. Nézze meg a "növő" kislányát, hogyan áll rajta a beszerzett fehérnemű. Apa persze, hogy nem ért annyira hozzá; de szerinte jók! Mind a négyet látja. A fürdőruhát majd otthon megnézi. Melltartót gyorsabban meg lehet mutatni. 
Anya fizet. Kezdetek óta ő a "pénztáros". Melyik van rajtam? kérdezi és vállig félretolja a felsőmet. Igen, erre gondolt. Ezt szánja nyári viseletre. Azért mondom neki, hogy furcsa; de sokkal job bígy. Majd megszokom valahogyan. Mosolyog a pénztáros lány. "Ezen minden lány átesik. Így nem zavarnak téged a melleid a lógásban." Üti be az összeget, nyílk a kassza és Rám néz pillanatra "Láttál volna engem az elején." Nézem a dögcédulát. Nagyon apró, de nyomtatott betűkkel ál lrajta, hogy CICIFIX. Forgatom a szemeimet és anyának mutatva jegyzem meg hangosan "Nekem jobban a szájamra áll a MELL szó. Mosollyal bólint az eladó "Mert az is a szebb." Tőlem is mosolyt kap. Mielőtt kimennénk az áruházból, megnézi anyu: apa miket gondolt. "Szerencséd van. Jókat választottál". Kint vagyunk, a testemen lévő ruhadarabot próbálom szokni. Mire én ezzel megbarátkozom... De jobb, mint reggel. Nem az a hűdenagy forróság, de jó idő van. Süt a nap.


Megérkezünk. Ma nem tanulok. Hétvége van. Szombat. Beszólok szüleimnek, hogy elmegyek kerékpározni. Azt mondom, hogy Enikővel, de valójában szokni szeretném ezt a melltartót. Egyedüllétre vágyom. Jópár óra van még különben is sötétedésig. Előveszem sétálómagnómat és be az eredeti kazettát. Ace of Base - Happy Nation. Az első album! Ott vagyok a kilátónál. Nagyon jó ezeket a dallamokat hallgatni. Fent vagyok a tetőn. Itt már kiveszem fülemből a hallgatót. Egy fehér nyári pulóver van csak a melltartóm felett. Szépen átlátok megintcsak a túlpartra. Mozgást "jelez" a szemem tőlem jobbra egy padon. Jó a térlátásom. Valami pár csókolózik hol mélyen, hol ajaksimogatással. Nem látom rendesen a lány arcát, de szép. Balázs fényképét nézegetem. Próbálgatom a pántot állítani, hogyan a megfelelő. A szemem sarkából látom, ahogyan a pár egy "menet" végére ér. "Várj, segíthetek? Új melltartó vagy első ruhadarab?"  Megfordulok. Ez a Balázs kapusa. Igazgatja és rám néz. Várja gondolom, mikor mondom azt, hogy jó. Jelzek. "Na, örülök. Bele fogsz jönni.Melltartónak úgy van értelme, ha kényelmes neked az érzet. Ennek itt rajtad nem szabad szorítania". Kiejtem a padlóra kezemből a fényképet. "Ismered őt?" Igennel felelek. "A kapusa vagyok. Vízilabdázni szoktunk mostanában itt lent. A fiú akivel vagyok, Balázs csapatában játszik, így kerültem képbe." és mutat a csókpartnerére. "Milyen szép lány vagy. Barátod merre van?" kérdezi kedves mosollyal. Az igazat felelem. Nincsen vesztenivalóm. Miszerint nem is csókolóztam még és udvarló szintén nincsen még a láthatáron. Bemutatkozik Balázs fényképe láttán és hogy hallja, Balázzsal osztálytársak vagyunk. Nem érti, hogyhogy nincsen senkim, de biztosan lesz meglátása szerint. Most már bemutatkozik. Kérdésemre elmondja, nem udvarló a fiú akivel van. Egyszerűen összecsókolóztak. Hozzáteszi viszont, szeretne majd komoly kapcsolatot is. Odajön most már a csókpartnere is. Egy gyors kérdésre van időm még, mielőtt a srác ideérne. Jön a válasz. Rá kell nézzen az órájára. Huhhh hát már vagy bő három órája nyalják-falják egymást. "Ismered a lányt?" megérkezett a srác. "Képzeld, a Balázs osztálytársa. Nézd, milyen szép lány és udvarló nélkül (kacsint egyet rám. Nem akar lebuktatni, hogy még az első csókomon sem vagyok túl)." Szó jön ki a fiútól "Ohh, ez esetben hadd mutatkozzam be. Jóbarátja vagyok ..." Őszintén? Egyikük nevét sem értem, pedig többször is rákérdezek. Én még maradok, de nem sokat. Ők búcsúznak és utalnak a következő találkozásra a vízilabdázás végett. Valamikor láttak engem mostanában a strandon. Arra hivatkozva a lány, hogy megy a fiú busza. Mennek. Lentről a kis pasifaló keresi a tekintetem. Odanézek. Mosolyogva integet nekem meg persze a hangos SZIAAAA zárja a találkozást velük. Elnyeli őket a távol. Ott csókot már nem váltanak. Még csak szájpuszit sem.
Párszor meghallgatom a teljes albumot. Van most időm. Világítással is készültem. Be is villan a gondolat. Ma csak naplóírás legyen. Senki sincs már a kilátóban. Battyogj le, Boglárka. Szép nap volt ez is! Figyelem magamat. nem lötyög a mellem. Jól állította be a lány! Az egyik utcai lámpa fényében lenézem a "méretet". Na! megpróbálom megjegyezni. "Lefényképezni" a szememmel. Fel a drótszamárra. Nagyon jó, kellemes idő van. Világítás fel, bekapcsol és mehetnek a kerekek. Itt, a túlparton azért enyeleg még néhány pár. Egyikük sem az a páros, akiket pár órája ismertem meg a kilátóban. Teljesen lényegtelen kik ezek a fiatalok. Nyilván akik egymás kezét fogva merülnek el egymásban, azok járnak gondolom én. A többi esetleg simán várja a felkelő holdat vagy a csillagok hadát. 



Itthon vagy, Boglárka! 21 óra. Világítás le. Apáék szobájában az ingek és gatyák kiterítve. Még rendszerezik. Vitatkoznak. Apa végül megnyugszik, hogy anyának elhiszi ha azt mondja, hogy jó ruhadarabok lettek kiválasztva. Anyámat átöleli és csókot nyom neki, ne haragudjon rá. "Á' kislányom. Jó hosszú fehérneműpróbát tartottál. Ja hogy még zene is kísérte a napodat." Fel van már húzva a fehér kapucnis pulóverem. Azt nem tudhatják, hogy még napoztam is :) Van még jégkrém, mondják ketten. Nemrég tették ki nekem a hűtőből. Megköszönöm és megyek fel. Volt valamennyi zsebpénzem. Befizettem apának az egyik számlát, amíg nekik délután más dolguk akadt. Ohh, nagyon köszönöm; Boglárka. Milyen fantasztikus lányunk van!" "Tudom!" feleli anya jó széles mosollyal. 


Belépek kis szobámba. Ilyen rendet én nem szoktam tartani, pedig lány vagyok még mindig. De ekkora rend???? Üzenet egy kis papíron nekem anyától. /Rendberaktuk a szobádat. Rögtön be tudsz feküdni, Boglárka az ágyadba esetleg. Tudsz ismerkedni a melltartóddal, ha még nem találtad volna meg a helyes kezelést rajta." Ohhh, ez fantasztikus! Körbenézek. Tényleg nagyon szépen meg van ágyazva. Minden úgy van a helyén még az íróasztalomon is, ahogyan hagytam. Pillanatra villanyt kapcsolok. Na, halad ez a barnulás. Milyen szépen csillog ez a melltartó a fényében. Hol is a fénykép? Kiteszem. El ne veszítsem. Balázs bízta rám. Én is adtam neki.


"Nagyon szép estét kívánok, Kedves Naplóm. A nővé érett Polák Boglárka az asztalnál. Hirtelen köszöntött be ez a változás. Ahogyan magamra nézek, nagyobbak ne legyenek. Pont jó. Szép formásak. Ma még hozzájuk se értem. Megtapintom őket. Én nem szeretnék ennél nagyobb melleket. Na igen, Bogi. Igazítani kell időnként. Mégiscsak körbeveszi a felsőtestedet. A Kőszívű Ember Fiaival haladok majd. Ace Of Base-ék HAPPY NATION albumkazettáját már kiraktam. Vagy nem? Megnézem. Nincsen még eltéve. A nyolcadikos koromból megismert fiúnak még ma vagy holnap megírom a válaszlevelet, hogy júliusban, azaz pár hét múlva jöhet a találkozó. Szeretném neki megköszönni kedvességét, hogy gondolt rám. Vajon hogyan fog rám nézni, ha meglátja, hogy nő "lettem". De lehet, már látott lányt beérve. Igaz, ha belegondolok, hogy némely lány már nyolcadikban így nézett ki. Emlékszem, még kérdezték is tőlem: Neked még nem nő? Igazíthattam is némely lány ostálytársam pántját. Közben magamnak a kérdéssel: Ha nekem is lesz, vajon milyen érzettel párosul majd? Keltezést, szép pecsétet is adtam neked. Nagyon szép éjszakát kívánok neked. Sok szeretettel, Polák Boglárka."


Kint a csillagok és a nyugodt éjszaka. 22 óra után vagyok valamennyivel. Szabadidőfelsőt húzok és melltartóig hagyom cipzárját. Behunyom a szemem. Pihenek. Időnként kinyitom. A Göncölszekeret látom ablakomból. Helyezkedem. Nagyon kényelmesen fekszem. Keresztbe fonom karjaimat. Így is jó. Az előbb felvettem egy pólót. Azt most leveszem. Pánt nélkül vissza a melltartót és csak cipzár nélkül magamra terítem a fehér pulcsimat. Ez is jó. Így viszont azért nem az igazi, mert lógnak. Vissza a pántot, póló nem kell. Cipzár nélkül felölteni a fehér pulóvert Na! Nagyon jó. Nézem a testemet és ismerkedem még új önmagammal. Nem szorítja a kosár semmimet. Így most magamra húzom a takarót és próbálok aludni. Magamhoz térek. Jó, pihentető. Pizsamára váltok és emlékszem az eladó illetve anya szavaira is. Maradhat ez rajtam éjjel, de reggel kényelmetlen lehet. Befeszülnek a mellek. Le is veszem. Érdekes lesz így aludni, dehát Istenem. Most menjek vissza Krisztusig az időben? Dehogyis! Majd hozzá szokom :) Na kíváncsi vagyok, hogyan fogok ébredni. Pár kutya ugat és cicákat hallok még. A kutyánk meg reagál.