Nyári Szünet: Harmadik fejezet

A FolyóPart Lányai  - Második rész

7 és 8 óra között van. Kicsi zivatar égdörgéssel. Erre ébredek. Nem nagy eső. Vissza tudom aludni magam. És megint 9 órához ért a mutató. Mindjárt reggeli. Megnézem a postaládát. Nincsen levél. Számlalevél jött csak. Viszem is be apának. 
Anya mondja, egyik nap elmegyünk lábbelit venni. Kezd lejárni az ideje a mostani topánomnak. Meg aztán: régi. Ennél régebbi ruhadarabom is van, de valóban: Ránézek. Sosem árt egy új szandál. 
Megnézem az Ellenőrző Könyvemet, mikor van a Tanévzáró Ünnepély. Egy pár hét. Nem nagyon vagyok éhes, de ahhoz képest eszem és dícséretet kapok anyától, apától. Megtekintették a gyakorlófüzetemet. Csak így tovább, Bogi kislányunk! 
Udvarló esetleg? Tudják, hogy nem vagyok az a kapkodós fajta. Csak kérdezik. Elnézelődök, miközben nyelem a finom falatokat és felelek a kérdésre.Megrázom a fejemet, hogy senki sincs. Egyvalaki kacsintgat rám, deazt a fiút én nem szeretném. Gondolkodom, a tudtukra adjam-e a másik osztálytárs megemlítését. Csak meghintem nekik a szándékomat. Azt válaszolják, emlékeznek rá. Igen. Ő az, akiről meséltem nekik, hogy sokat segített nekem.
Mondják, hogy délutánra eső várható. Úgyis tanulok. A tanár nem is látta még első botladozásaimat. Pénteken vár.


Pumpálok a kerékpárba. Nem sokat. Irány a part, amíg jó idő van. Sokan vannak. Felszedem Enikőt és már mehetünk is. Vízilabdáznak a fiatalok. 
Felveszem a fürdőruhámat, mert úszni szeretnék majd. Addig nézem a fürdőzőket. Szépen vízilabdáznak. Kapu az sehol, de feltalálják magukat. Barnulok. Felnézek a nap felé. Semmi jele még esőnek, de úgyis délutánra jelezték szüleim. 
Nem éget a napozás. Örülök is neki nagyon. Vajon jó színem lesz nyár végére? Túlnézek a fürdőzőkön és labdázókon a vízre. Nem érzek szerelmet a fiú iránt, de elbűvölném majd őt esetleg a szép barna bőrömmel pótvizsga után. Ha meg tud várni engem. Senki másban nem gondolkodom még mély barátság esetére sem. Tanítási idő alatt is nézelődtem baráti összejöveteleken, valahányszor hívtak vagy mentünk a többiekkel valahová. Csak vele tudok elképzelni bármit is. 
Magamra nézek, halad ez a barnulás. Igaz, hogy van még bőven a nyárból.
Őt keresem, de nem látom. Jöhet az úszás. Át szeretnénk evickéin a túlpartra és kicsit erdőt nézni. Csak rálesni. Sajnos hajlamos vagyok a felfázásra. Pár béka a "vendégünk" e mellékágban. Mellúszással haladunk. Enikő gyorsúszást is tud, de a kedvemért nem azzal halad. Megvan. Itt a célállomás! Szépen fújja a szél a tölgyek leveleit. Sokfelé járnak a gondolataim. Nem buktam még, de jó nézni a fákat. Irány vissza. Símogat ismét a víz. Elvándorol többször is a labda a vízipólosoktól. Odadobásra kerül tőlünk hozzájuk. Balázs az egyik közülük. A fiú. Puszival üdvözöl. én is adok az arcára. Azt feleli kérdésemre, igen: szívesen találkozna velem a nyáron. Semmi sincsen nálam, hiszen vízben vagyok még, de már a túlparton. Megadom neki a lakcímemet. Jön majd hozzám és örül, hogy aránylag jól haladok a matematikával. Jönnek a felhők, de még nem borul. 
Hát nem gondoltam, hogy ma összefutok Balázzsal, de örülök neki. Csak a matematika is ilyen jól menjen. A napokban megy Enikő a cicáért. Még nevet is kell adni neki. 


Itthon vagyok! Már lépek be a kapun. Dörög az ég és beborult. Apa mindjárt jön be. A kertben van hátul. Anya kedvenc süteményemet süti. 
Hozza fel nekem a szobámba. Finom, friss zserbó. Itt a zivatar. Mindjárt gyakorlok. Hogy én mennyire utálok másodfokú egyenleteket megoldani... Jöjjön egy kis Bestiák, Kozmix és pár külföldi dallam. Van pár eredeti kazettám előadóktól, azért a java másolt. Na egye-fene; próbálok még ismerkedni az egyenletekkel. Nehéz. Fele sikerül, fele nem. Megnézem, mit ronthattam el. Valamit látok, de ezt inkább majd a tanár megnézi. Játszom egyet. Függvény jöjjön vagy hatványozás? Legyen függvény! Kinézek az ablakon. Eleredt az eső és heves villámlás hozzá. Visszatérek függvényeimhez. Hát soha nem lesz belőlem professzor. Hatványozás? Na az már talán. Eltelt másfél óra. Ugyanúgy dörög meg esik. Csak a villámlás hagyott alább. Ritkult, mint bennem a lelkesedés, hogy bukjak újra :) Mit vettünk évközben matekból? Hátha a füzet segít. Okosabb leszek tőle? Einstein így se leszek, de azért jó, hogy a polcról levettem a füzeteimet. 
19 óra van már? Igen. Elment az idő. Ma kettő órát tanultam. Füzetek és feladatlapok el. Jöjjön a Kőszívű Ember Fiai. Továbbra is a szép tartalmak köszöntenek rám. Haladok a feléhez. Mi lehet utána? Majd meglátom! Hallgatok még kis zenét. Könyvjelzőt be a helyére. Júliusra ki is olvasom szerintem. Maximum Augusztus közepére, de lehet már az utolsó hónap elejére.
Kettő nagy kedvencem jön a hallgatón. Jöjjön angol nyelvű szöveg meg történelem. Nácizmust már elolvastam. Egyszer elég volt. Most Egyiptomhoz lapozok. 
Esik az eső. Kicsi égdörgés meg apró villámlás.


"Újabb szép pecsét. Mi ez? Valahányszor nyomok vele magamnak, másik állatkát nyom le? Ötletes. Szép! 
Üdvözöllek, Kedves Naplóm! 
Polák Boglárka ezen a viharos, dörgős estén is jelentkezik. Június közepe közeledik. 
Nagyon jó fürödni és az erdő is kikapcsol. Jövő héten tanévzáró ünnepély. Imádom ezt a hónapot. A zenét még hagyom. Ezt a dalt nem is ismerem ettől az együttestől. Gyorsat és lassút is megismerek tőlük. Nem is rossz befejezése egy kiváló napnak, nem igaz?! :) Leteszem a hallgatót. Jó minőségű ez a hi-fi torony. 
Le lett cserélve a huzat az ágyamon. Nagyon szép. De mókás! Még a barátnőimnél sem láttam ilyet. Tetszik!
Jajj, el ne felejtsem. Levelet kell írjak falun lakó barátnőmnek. Inkább legyen ide leírva, legalább nem felejtem el. Úgyis valahányszor előveszem a fiókból Naplómat, látom, milyen bejegyzéseket írtam magamnak. 
Mi ez? Jajj, de jó. Na ezt teljesen elfelejtettem.Tényleg készült rólam jópár fénykép, de mikoriak ezek? Ja megvan már. Eszembe jut, ahogyan nézem őket. Borostyán fényképezett le még májusban valamikor. Ő messzebb lakik, de egész évben nagyon jól kijöttünk. A legjobb barátnőm ugyanúgy, ahogyan Enikő is. Encsi beteg volt akkor, ezért kattintotta Borostyán a fényképezőgépet. Azért Borinak is jár egy levél legalább. Tőlem. Igen, bólogatok. Így a helyes, így illik. Egy sort nem kapott még tőlem. Mosolyogva leteszem a fényképeket oda, ahol voltak. Kiválóak.
Hát ez teljesen kiment a fejemből. Itt van az éjjeliszekrényemen, csak eddig nem esett rá a szemem. De hogy miért? Hol lehetett eddig? Cetli közöttük. Anya kézírásával a szöveg, hogy valahogyan elkeveredett hozzájuk, de tudja, hogy mi ez. Mik ezek. Ezt mind küldöm barátnőmnek és már csak a levelet kell megírjam.
Jó éjszakát, Kedves Naplóm. Te is pihenj. Az eső esik, de: se villámlás, se dörgés... se más."