Ny.Sz. III: I. - A szerető és a szeretett

MotoszkaDaniel•  2018. május 2. 22:27

Apa elutazik gyerekkori barátjához Budapestre. Le szeretné cserélni az autót. Nem tudja, meddig marad Nagy Károlynál. Körülbelül egy hetet tervez.

Anyával maradok. Még annyi tájékoztatást kapok: nem biztos, de apa lehet el tudja intézni a későbbiekben; hogy én és Balázs is járgányhoz jussunk. 

Elgondolkodom, miközben anyával a reggeli felett ülök úgy tíz óra tájban: Igen, nem is hangzik rosszul. Igényeltetik hozzá egy vezetői engedély megszerzése és hogy azért a matematika osztályozó pótvizsgán átmenjek. Jajj, csak az utóbbi legyen meg. Az előbbihez még úgyis pénz és idő kell. 

Nézzük csak, mi vár rám a héten. Enikő elvileg megérkezett Balatonról, a különtanár is vár. Beszélgetünk anyával. Nehogy itt megkukuljak, lesz majd kutyasétáltatás.

Enikőtől levél jön, hogy itt van és meséli majd élményeit az olasz riviéráról. Mi? Hát nem úgy volt, hogy a magyar tengerre mennek? Emelt szemöldökkel olvasom sorait.


Kis ebünket délelőtt megsétáltatjuk. Belefutok egy csókba, újfent kapok értékes hanghordozót kedvencemtől. Originált, eredeti borító. Anya leakad egy barátnőjével beszélgetni. Látják, jól elvagyunk Bankóval. Mellettük egy üzlet, amiről kiderül: Az üzletvezető asszony lánya Bankó osztálytársa. Virágbolt ez. Hú, de finom illatok ütik meg az orromat.

Szeretnénk-e kettesben lenni (hangzik a kérdés)? Van ugyanis egy pihenő székkel, ággyal és heverővel berendezve muskátlik valamint a szobában. A nő kezében kulcs. Király! be lehet zárni.

Nézzük a heverőt. Elmerülök Bankó csókjaiban. Harminc percünk van. Miért ne feküdhetnénk el az ágyon? Most én kérdezem meg tőle, hogy van-e kedve hozzá? Kipróbáljuk. Az Ace Of Base C'est La Vie - je szól a magnóból. Beleférünk az időbe és még kazettával is gazdagodom. Na most mit csináljak? Jó Bankóval, de Balázs felé is kavarognak gondolataim. Lehet, ő az igazi? Tényleg egy pár lehetünk pótvizsga után? Ezeken jár az eszem, miközben Bankóval elhagyjuk a fantasztikus illatú szobát; amely immáron egy együttlét titkát is őrzi. A virágüzlet is szép. Bankó kinézi magának az egyik utcát és tovakerekezik. Nem is láttam eddig a drótszamarát. Nem figyeltem.


Én, Vihar és anya lesétálunk még a kanálisra; hadd hemperegjen meg futkorásszon egyet a kutya.


Visszaérünk a családi otthonba. Apa, távozása előtt meglepetést hagy az asztalon üzenettel. Egy hét múlva jön és együnk amit enni kell. Desszertnek jégkrémet is találunk. Compó, angolna. Igazi halritkaságok.


Jöjjön a különtanár. Mindent viszek miután halászlé lát vendégül. Előtte persze valami gyakorlásfélét is levágok. Mondja a tanár úr naptárjára nézve, ezt így tartom: menni fog. Úgy elrepül az egy óra, mintha öt vagy hét másodperc lett volna.

Dolgoztam és figyeltem is a számtanra. Annyira rühellem a tantárgyat így kettő hónap után már majdnem, ki sincs kedvem mondani a rendes nevét. Igen, Bogi. Alig pár hét s kiderül: Lehetsz - e másodikos? Fel a drótszamárra!


Hasítom az utat. A Türr István kilátóhoz megyek. Meleg van, még ha augusztusi is ez a napsütés. Levetem a pólómat, hadd érjen a nap.

Hé! Ez a Balázs kerékpárja itt. De hol lehet? Lent nincs. Strandbüfénél sem. Lecsúszik a pántom, megigazítom és csak a kilátó marad. Mindenhol máshol jártam már.

Itt van! a messzeségbe mered. Komor, de nem szomorú a tekintete. A vizet nézi. Átölelem hátulról, hozzásimulok.

"Ki vagy? éppen gondolkodom, Bogi!"

Elmosolyodom. Meg szeretne csókolni, az én ajkaim gyorsabbak.

"Min révedsz? Baj van, Balázs?"

"Hát ööö szerintem így a legjobb, csak hiányozni fog vele a szex és a csókjai is. Barbarával vége. Udvarlót választott. De végül is nyári kalandnak jó volt. Úgyse szerelemmel szerettem. Isteni volt vele dugni."

Rám néz, megsimogat és arcomat és simítja. "Sikeres pótvizsga esetén kérdezhetek majd valamit?" "Persze! :)"

"Elvileg Boglárka, egyszer még átbeszélem Barbival a végét és onnantól lép kapcsolatra. Séta a strandbüféig? Utána úgyis mennem kell." "Menjünk! :-)"

Félárnyék van a büfé mögött, késő délután közeleg. Ezután én is hazamegyek.

Megérint és elfekszem. Sejtem, mit szeretne. Bontja a nadrágomat. "Mehet?" "Csináld csak!" Megsimítjuk egymás haját.

Csak a madarak csicsergését halljuk és a motorcsónakokat közlekedni. Esetleg pár jövő - menő vendég, nem zavarják nyugalmunkat. De itt ugyan ki is zavarná? Szabadtéri rész az elül van, e helyütt meg hátul csak a raktár oldala.

Reggeli, délelőtti kérdésem ismét belém nyilall. Ebből Balázs lesz.

Andalgunk vissza. Én még szeretnék napozni, Balázs velem tart arra az egy órára. Így dönt. Most ő ölel át hátulról: Újra a kilátóban vagyunk. Megkérdezem: hova kell mennie? Mi van? Az igen! Akitől a csónakot vették, annak az úrnak van egy lánya s az ő mennye kapuját kezeli mostanság. Hamarosan elképzelhető, hogy: Vége lesz, mert a lány munkát talált innen úgy száz kilométerre valahol egy Pécs közeli településen

A kerékpároknál indulás előtt Balázs a gyorsabb. Csak egy mosolyra van időm. Telibe talál miközben fogjuk a bicikliket. Ajakharc és nyelvpárbaj szállítja a csatát a naplementének.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!