Ny. Sz. III. : 10. rész: Augusztust taposva

MotoszkaDaniel•  2018. június 24. 11:47

Írtam már magamnak gondolataimhoz, hogy utálom az augusztust? Megy lefelé a nap, alacsonyabban jár és nem szeretek az őszbe menni. Összeütközni vele. Az elmúlt napok pont úgy jönnek ki, hogy nyugis part. A matekkal tudok lenni kedvenc zenéim társaságában. 

Kevesebb alkalommal, de Enikő és Balázs téved arra. Nézem a füzetemet, továbbra is örülök; ha elégségessel átmegyek. Ez nem fog jobban menni. Megvizsgálom a vizet, mert tényleg egy lélek sincs itt. Egykét szállingózó fiatal meg a fenti járdán és kerékpárúton látok valami forgalomfélét. Megszáradok a fürdésből és pont készülök kerékpározni egyet mielőtt haza venném az irányt, amikor Nemeter Balázs fékez le hozzám. Öleléssel és csókkal üdvözöl: "Boglárka, igaz szerelmem. Van a tanuláson kívül egyéb elfoglaltságod most? A segítséged kellene Mennyire tudsz angolul?" 

Fogalmam sincsen, felelek neki. Miben állhatok a rendelkezésére? Menjünk. Elég jól tudok szerintem. 


Jól be a Nagy Pandúr szigetre vezet engem. Csenget és egy átlagos szépségű, de jó alakú és kedves lány nyit ajtót. Bemutat neki. 

Felmegyünk a lány szobájába, egy sorozat ikszedik epizódjának szövegét mennyire tudom lefordítani. Mennyit értek meg belőle. Felirat nincsen. 

Érdeklődik a lány, megkínálhat - e valamivel. Válaszolok. Susmognak egyet. Annyit hallok: ha én nem vagyok neked, őt tolod? És nevetgélnek. (Amíg eme hölgy vendégül lát engem, Balázs elkér engem a fenti szinten lévő részlegbe). "Persze, nyugodtan fektesd, ha szereted. Mondtad már, hogy beleszerettél valakibe mostanában."

"Ne törődj vele, Bogi. Féltékeny rád, de tudomásul vette már, hogy nem ő a biztos jelölt. Hiszti nélkül viseli, hogy csak dugom. Igen, ő a csónaktulajdonos lánya. Huhh, ez most lehet; hogy lehallatszott. Most mit csináljak, ha szeretlek?!"


"Kidugta magát a szerelmespár? :-)" Mosolyog az aranyos lány, ahogyan jövünk le fentről. 

Helyet foglalok és írom, amit írni kell. Időnként megnézi. Egyszercsak feláll és elnézést kérve a másik helyiségbe vonul át. Sír. Balázs utána megy. Ameddig kell, kiírom; amit megértettem. 

Az ifjú lánynak leteszem és búcsúzom. Úgy érzem, velem van a baj. Nem. Maradjak. Megiszunk még mindannyian egy kávét, utána ők ketten elvonulnak. Mire előkerülnek, ki van virágozva a leányzó. Szerintem ki lett nyitva a mennye kapuja. Azalatt én tanulok. Aranyos lánytól elbúcsúzunk. 


Teszünk még egy kört a városban miután első szép kerekezés keretében kikászálódunk a Nagy Pandúr szívéből és már lehet is célba venni alvégből a fölvéget. Kölcsönkérem Balázs ajkát pár percre, rákérdez azért még: Reggel esetleg nála? Utána megint strandolhatok, napozhatok, úszhatok és tanulhatok.

Megkérdezem: Miért fakadt a lány sírva? 

Az a válasz jön: Féltékeny rám nagyon, de megoldják. Én nem szeretnék kellemetlenségeket okozni.


Így hunyom le szemem ágyamon, miután néztem Űrgammákat és anya már amennyit hozzá tud szagolni, következtetéseket próbál levonni immáron harmadik gyakorlófüzetem tartalmából.


Régen álmodtam. Azt álmodom, hogy Balázs elvesz feleségül és gyerekeink is vannak már. Kétszer ébredek fel az éjszakában, feltámad a szél. Magával viszi a csillagokat. 

Most nézem csak, hogy: magamon maradt. Leveszem a melltartómat.

Az ég sarkából feltűnő felhőfoszlányok helyezik magukat elém s ismét magába ölel az álom.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MotoszkaDaniel2018. június 27. 11:21

@Törölt tag: A természetleírásról nem írtál.
Arról vélemény?
Én vadvizeken nőttem fel és igyekeztem is egytől egyig belevinni az élményeket.
Te vagy az egyetlen, aki ötletet vet fel, FILIPPA. A Facebook-omon tojnak rá.
Éppen ezért örülök is, hogy valaki hozzászólt. :)

MotoszkaDaniel2018. június 26. 13:40

@Törölt tag: Az ötödik évadig egyedül vállalom. Utána élmények hiányában nem. Elkezdtem már írni a negyediket. :)

Törölt tag2018. június 24. 16:00

Törölt hozzászólás.