Ny. Sz. 5.: 2.: Nem biztos, hogy minden csók rossz

Kiválóan telik ez a nap. Napozás és fürdés. Hallgatom a kedvenc kapott dalaimat Bankótól. Csak ahogyan változik a vízszint, kagylós lett. Védőcipő is van rajtam, de még az is megtalálja. Balázst régen láttam, valószínű elfoglalt lehet vagy hasonló. Jé, ott kerékpározik el a Futrinkára. Tuti, a csónaktulajdonos lányához megy.

Apró felhők közlekednek az égen. Még így is szépen mutatja magát a part. A lányok keresésére indulok. Hogy is hívják őket? Karszky Viola és Karszky Violetta. A főtéren lehetnek valahol? Megvan, megtaláltam őket. A meghívónak örülnek. Igyekeznek ott lenni. Elkísérem őket kérésükre vásárlásra. Melltartót vesznek.

Kerékpározok egy rövidet. Visszanézek még a partra? Nem tudom. A délelőtt ott lett töltve. Merész ötletem támad. Gyors kiutazás falura barátnőmhöz, Taszef Petrához. Kerékpárral messze van. Legyen busz!

 

Nincsenek sokan a járaton. Most nem teszek zenét a fülemre. Délelőtt az órák alatt kizenéltem magam, no meg a természet is lefoglalt. Nem szeretek egyedül ülni, de ez a csend is jó most. Felszáll néhány fiatal, meg pár felnőtt s nyugdíjas. Látszik, hogy augusztus van. Van forgalma a járatnak, de júniusban és júliusban azért tömöttebb.

„Helyet foglalhat itt valaki? J” érdeklődik egy hang. Ez a formás mellű titkárnős szemüvegű múltkori talpig feketében lévő lány. Most is hasonló ínycsiklandó öltözék veszi körbe testét.

„Tedd le a kis popódat. Álmosnak tűnsz. Rövid volt az éjszaka? J”

Apró cuppanós csókkal üdvözöl, kicsit még megtoldja mosolyogva csókokkal s mondja hogy a barátjához megy. Végre egyenlőre révbe ért. Nem Budapestig megy, de nem mostanában lesz a végállomás. 2 – 3 óra múlva? Mielőtt karba fonná kezét és aludna egyet mert buliból jön, elmeséli; hogy a múltkori nem bandaköszönés volt: mindössze kíváncsi volt - > Van – e kedvem csókolózni vele? Kuncogok egyet. Csókolgatom pár percig. Nappal van, nehogy bárki meglássa. Még vagyok oly bátor is, hogy nyelvét megkeresem. Kényelmesen elhelyezkedik, vállamra a fejével. Én közben olvasok és már unalomig birkózom a példákkal.

Én előbb le kell szálljak, de úgy hagyom ott a számomra rokonszenves lányt; hogy mindene rögtön ott legyen a keze ügyében. Legszívesebben vele utaztam volna végig, de hadd legyen a kapcsolata mámorában.

 

Leszállás. Nem kívánok sokat időzni, de Petra délelőttre időzítette egyik látogatását s itthon van. Készül majd ki a közeli kanálisra lazulni, napozni. A szülők benyitnak, hogy elmennek bevásárolni, jönnek majd. Integetnek, hogy jó látni engem.

Aránylag sokat beszélgetünk, mutatja a zenéit. Pár könyvet mutat még. Szemezgetünk a rejtvényekkel. Édesanyja szokta fejteni. Vajon nehéz lehet?

Már megy is a kerékpárjához. Előtte az ágyhoz kér engem. Mit szeretne? Csak néz rám. Jajjj ne... Kicsit cuppan. „Nem baj?” Nem szólok semmit, csak mosolygok. Elfekszem az ágyán hanyatt és buksiját simogatom. Na ezt minek nevezzem? Baráti eseményismétlés pár hét után? Nagyon nem lehet ide más szavakat találni J

„A jövőben nézzünk Polipot? Eszembe jutott Enikő.” kérdezi a csókok közben.

„Enikőnél bajok vannak, Petra. Hosszú történet. Majd elmesélem. De ha nem csinál semmi meggondolatlanságot vagy jól jön ki belőle: megismerhetjük a Polip sorozatot” Felkelek az ágyról, mert a matek a nyakamon. Nem éjszakába nyúló napot tervezek most. Elköszönünk, már pattan is a kerékpárjára.

 

Na most érdekes, hogy sok fiatal van a buszon, ők is valamerre járhattak valakinél látogatóban? Rendesen hazaérek. Több füzet már nem fog betelni. Most Űrgammázom elalvás előtt. Kis fagylalt és jégkrém viszont nagyon is jólesik az ágy és párna ölelése előtt.