Még nem virágzott ki - Négy évszak, egy öltözet

MotoszkaDaniel•  2022. október 3. 23:17  •  olvasva: 53

Amikor ellovagol a lélek a csipkebogyó dombjain, elgondolkodhat. Azon, hogy az e a finomabb vagy a ribizli feketében? De a hegyek tompa csúcsain más finomság is akad? Tarkában omlik le a haj a kitágult mező szikláján s vakon is tartja magát ez a gát a medrében?


Ha a fekete láp üti fel a fejét, dekoltált lehet a mocsár. Új ház épül valahol e magasokban? Gyérebbre szűkülhet a fák lombozata és pumpálják az esők e gerincet a pánt foszlányán. Elmegy a pára e köd ébredésében, száradásra zárkózik a torony halványuló lámpája.


Az emelkedőkről egy pillantást a lejtőkre? A korona a nap szemüvegében tör a csúcsra fel, mosolygó kavicsok ezek és ilyen bőség tombol a sivatag kátyús mederjében? Háromszög tapsol az átmérő nélkül s az odu árnyékban lélegzik, ami létrás lehelet? Ez az átfújás nem érdemel aranyat, de alatta az árnyban fekvő völgyek igen?


Méretes szirtek ezek és alatta milyen mélyen s mélységben patakzik az ér a vájatok enyhén gyűrt ölelésében? A medrek nem adják a választ, de a liánok igen? Ezek hosszú, derékig érő növények. Megpihenve egy bokor tövében. Innen felfelé nézve már látható lent, hogy szerte ágazóak az oda föl vivő ösvények.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!