Mary, a kalóz nyugdíjba megy

MotoszkaDaniel•  2021. március 6. 17:07  •  olvasva: 180

Tahát partjaira suhogó lágy szavakkal leszáll az este. Mari rabló asszony hírt kapott, hogy a magányban úszó szigetre portyázók érkeznek. Azok pedig azon pár napon nincsenek  tekintettel se keresztényre, se orzó emberre. A homok moraja beszél az éggel, jöhetnek a csillagok. Az ég villanyaiban pisztolyok és kések villannak, a szablyák borotvaélesen s megművelt bőrerszényben alszanak.


A szétfolyó teliholdban sarkantyúk sercegik a gödröket. Valamennyi szépségében a rabló nő a távolban veszélyt térképez és bizakodva sóhajt. Összehajtja keze a pergament s fáklyát letéve a félhosszú bicskája másik tolvaj gerincébe mélyed. Zuhanását magába nyeli az alvó liget, vonszolja a sűrűbe. Pisztolya kakasa ádáz, idegen inasba durran. Szablyához nyúl kecses karja, mert árnyékot mutat háta mögött az udvar.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!