Amikor a (z)ember nem tudja kitenni a pontot az életében (van, hogy csitulnak a felhők Novaja Zemlja besziklásodott arcán). A homokszemekre a dagály után új part köszönt és a sirályok ránéznek helyenként a bekoszolódott szemöldök orcájának kifejezésére. Az új partot mossa a szovjet cárok száraz mosolyának múltja az atomhulladék sugárzó, száraz örömében. Csendülne a himnusz, éneklik a katonák? Az aszály még vár, alkonyat előtt visszanéz. A nők tiszta arccal fakadhatnak dalra, amikor alkonyatkor a dzsuvás zártszelvények... megint megpillanthatják a kormos napot. Még mindig hideg van s a hölgyeknek korán. A szél azonban meghallgatja ajkuk feltörését, a fellegekbe. A néhol fegyenceknek ebédidő van és nekik e percekre (munka előtt), ez a koncert ad vígasságot (amíg e munkaszigeten vannak). Ahová a holló jár ellenőrizni, a létszámot.

Szerkesztő: MotoszkaDaniel

Figyelők: 6

Tartalomjegyzék

Jogi tudnivalók

• Ajánlat(254)
• Barátság(87)
• Bulvár(18)
• Életmód(66)
• Gondolatok(849)
• Gyász(26)
• Gyerekeknek(9)
• Haza(1)
• Hírek(340)
• Humor(4)
• Irodalom(45)
• Ismertető(210)
• Játék(40)
• Kritika(77)
• Kultúra(84)
• Közélet(73)
• Mũvészet(89)
• Novella(522)
• Személyes(542)
• Szerelem(4)
• Szórakozás(62)
• Technika(2)
• Tudomány(7)
• Történelem(2)
• Vallás(4)
• Vélemény(261)
• Vers(181)
• Zene(6)
• Egyéb(81)

• RSS
• Facebook
• Hírlevél

• Vers az oldaladra
• Ünnepi scriptek
• API

• GyIK
• Linkelj ránk!
• Fejlesztői blog
• Kapcsolat

• Eternus
  régi magyar versek
• Citatum
  idézetek