Köszönök a Sötétségnek - Ördöghurok

MotoszkaDaniel•  2020. augusztus 17. 15:53  •  olvasva: 187

A vasparipa seper suttogást, mit akar festeni? Ne pingáljon semmit. A feketét nem lehet csak úgy sárgára mázolni, ha beszól a folyosóról a boszorkány s még ókulárét is hibátlanná hadonász.

A nevét a villámló vihar viszi el. Teste nincs, az egész egy árnyék. Egyik pillanatban macska, a másikban nő üldözi a tiltott rengetegbe. Agyar menetel velem, amíg meg nem szökik az árnya s hol van a teste?


Ez egy élősködő szemétláda. Férfinak sem nevezném, ezért is tűri meg nehezen a magába ölelkező erdő. Ott is mások vére után kajtatva keres nyomot ez a parazita. Még a kutyák sem nagy kedvvel közelítik meg, ha felzeng a vérfarkasok üvöltése egy sárvérű nőtől.


A sötétben minden sárkány egyformára születik, de ugyanúgy fújják a tüzet is? Miért ordít rám arcával ez a könyv az alvó polcon? Úgy rám förmed, rá kell csukjam a borítót. Séta vissza a körletbe, mert a gaz rondaság a bő erdőségben csak ránk lesne éjjel s nem kérek a bolyongásából kicsit sem.


(Eredeti cím: Fekete a ház. Harry Potter és a bölcsek köve)


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!