Könnyező Ráncok 3.

MotoszkaDaniel•  2021. március 23. 21:19  •  olvasva: 151

Este üvölt a rácsokon, de miről mesél a nyaka? A küszöb átlépése után odalent lelkek és csontok. A pince csapóajtaja szúr. Az alagsorban gyönyörű, bájos szoknya botladozik és zuhan a forrongó halálba.


A csók igaz, de a ház elnyeli annak égő báját. Bűnben égő ajkak izzása sikít homályt a sehol nem nyíló kilincsek arcára. Udvaron hunyorognak a gyertyák mosolyai, az életet mentő gyufa nem veszítheti el a szikrát.


Egy férfit elnyel az éj és megtörli a száját. A vaksötét bátor, de nem elég merész. Ártatlan váza robban, mégsem világtalan itt minden töltény. Vágtató fogak szavai sírnak. Korlátokon a baj, ecsetjével fest. A bekócolt haj magára oltja a ruhásszekrényben a villanyt.


A kétkedő éjjelt megverik a négy fal szürkületében, a fejére kopognak. A cinkosokat bezárja a földszint részeg suhanása és nem kínálja meg őket, az ott lent fellelhető, több polcon porban guruló palacknyi borral.


/CsontSötét 2. : Ház a Kísértet - Hegyen (1959)/

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!