Kiürült a kulcslyuk 2.

MotoszkaDaniel•  2021. április 14. 22:27  •  olvasva: 186

Fény szűrődik a csontváz asztalára, ki ülve iszik. A testvére feketerákban ragadt a fali festményen. Tavon úszó bárka zuhan kandallóba. A parton fenyő a tűit a kéményéből meggőzöli. A víz fémesen sima fekvésében siklik. Daru fűrészeli egy ház tetejét. A hold ez utóbbi pillanatképet az ablakon betörve meg kívánja lesni. Fiókok ébrednek fel, mert egy kopogás szakítja át a falt. Kesztyű, kalapács és tányérsapka érkezett meg.

Tüzet gyújtott a padló, de hol a tűz? Minden csak füstöl, akár a mérgező klór. Lámpa vas tart ellent a műnek, melyet fáklya világít meg: Erdőszéli tisztáson keresztre feszítve bohócot égetnek? Szaporán a feszült lépésekkel, mert előttem csapóajtó nyílik. A távolban lefelé valami híd? Fénylő test homálya élesedik s durva macskakövek alvása alattam, de legalább látom a dohos kút után dünnyögő korlátot. Ami: levezet a pincébe?


Itt, három lélek indít alám hideg vizet. Megzavartam őméltóságát, ugyanis a szarvasdémon fürdik. Páncéltermet nyitja hordóra állva egy komornyik a csuhájában s közelebb érve ez is szellem. Az üstben gyönyörű, de félig elázott könyvek hevernek. A hordónak nézett ajtót zárja egy kéz lakatra. Tér magához a szemem a félhomályban: a sarokpolcon, rendezve valóban olvasmányok vannak! Vörössé lett vízben félóriásnyi fej vonul és átsiklik a falba, maga után: vérben lebegő koponyákat hagy. Gnóm önti fel vödörrel a befalazott ajtót nekem háttal, majd köddé foszlik. (Ez zárva!) A  lapok viszont szárazak. Felülök velük az egyik ingó fadobozra olvasni őket. A szarvas végzett, és a csobogásokban az alagsorhoz lépkedem (Én csak hátrafelé jutok ki innen). Vérbe fagyott vörös zászló az egyik polc mellén, felnyúlok érte. A poshadt felszínen meggyötört fiú teste suhan zárt koporsóban a csatornák mélyére.


Megüresedett szarkofágba rúgok.Pihenő lök meg lépcsők között. Előttem, egykor élt menyasszony kaptat az emeletre. Gyötrődő hangja a fülembe sugdos. Begyulladt fáklyák égetik bronzra a járatokat, kettőnek csak hamva van s a figyelő korlátok tetején tűnik tova az ara. Égő gyufaszál bukdácsol le. Elém érve kialszik a lelke, ki gyújtotta meg? Az árnyékot mosódása mossa magát fel a kovácsolt ablakokhoz. Be fog omlani a pince?


Hátba szúrt nő kutat feljegyzések után és megtalálta, amit keresett? Alakja belefoszlik a kredencek közre fogta bíbor függönybe. Padlóban rekedt egykori vesztesek, mert csak a fejük látszik s igyekeznek hézagos szőnyegen az oldalakból okosodni.


Menekülőkre les a szürkület tenyerekben fásuló árnya. Eleven legény-féle, hályogban faragott alakja a sötétben boruló ajtón? Pillantást vetek a lábam alatt elsimuló kardok s koronák szőnyegére: a habozás igyekezetében, de lenyomom a kilincset. Még remeg a kijárat, amikor elhagyom ezt a világot.


/Hivatalosan Kiürült a kulcslyuk 3., csak Balázs elnézett egy számozást és az másik téma.

Ez AMNESIA - THE DARK DESCENT, itt fentebb s nem volt sok segítségem. Csak gondoltam már... mert mondom: erről még nem írtam. (Gamechannel cikke) Egy életre megjegyeztem, hogy ennek a közegnek az anyagait is érdemes figyelemmel kísérni. :) /

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2021. április 15. 04:35

ez nagyon jó