Katyusa beszél

Sapkás hegyek fésülik a hajat viseléshez, világos tarka szoknya óvja a lábat a rétek remegő tincse bokájánál. Parfüm havaz lelket a láncos orca ráncán, az ágyú nem tüzel ilyen hidegben. Henyél az olajban?

A kopár partok elintik a hó fúvását bérc könyökén, a sűrű loknik szálát csillag tüzeli. A vörös szív emeli a lépéseket hasadékról hasadékra, a férfiak a hát mögött motort bütykölnek s kenyérre valóért azöröm könnyét követik a szurdok meredő szélének mosolyán.

A rúzs előre néz, igéző vállak a dombok derekának irányába! A mellkas szorgalmasan ver, az ösvény mederje nem gáncsolhatja ki a dérben párázó nyakat s bizony a szem pillájában tükröződve koszos gőz! Pálinkától bebódult férfiak e nagy zugban s néhol nő hangja karattyol. A pasik a szemet nézik és a szoknyát csak kísérik?

Az urak kezdenek éledni, fáradt olajért szédelegnek illetve a hidegben melegített benzinért. Le ne fagyjon pipa szájában a visszeres lába. Mellzongora olvas cyrill betűket, a harmonika meg ruszkikat. Belőhetem a hideg kád szobájában a hajamat? Didereg a kéz, tolja be a fülbevalókat.

Énekel a lehelet, palira vett flaskából öntök fel sokáig. Nem fázik a szemem. Erre nincsen fakabát, kalas nyikov egyensúlyozva a poharát biztosít nekem nő létemre dugipiát s néhány csinos női ruhát. Pálinka gyalogol a testben, nyikorgó nyelvű kalasnyikovot cserélek többire. Szebbekre, korszerűbbre.

Búcsúzzon a bájolgás, vinni kell a fiúknak a tankhoz hordok és olajbödönök zörgését. Miért nem vihetem járművön? Kérdezi a szemem. Az nem jár, de izmos hordárok hozzá igen! A tréfa ereiben is meghűl a vér, amikor ajtó normálisan büdös ajtaja nyílik és... a poros, de klafa hátsó bőrülésre legyek szíves beszállni.

Bunda bújik rám, kettő is. Nem fázik a melegért kapkodó nyakam. Egyik katona sem tud vezetni? Nem. Mutatják, hogy ittak. Az egyiknek sörszaga van és ugrik pedálozni. Csókért puncsol, de ott elöl a kormánynál a haladásért kuncsorogjon. Jól áll a ruhám?

Bukdácsol az autó, ez már a hegyek beszéde. Leitat a csúnya férfi borral, de ízletes! Nyakalom sűrű kortyok nyelével. Ajkat most sem kap, neki a testem melegének tartása fontosabb. A szívtelen csúcs tetején kúszik alá gyorsulva a halott lélegzet, innen indult a dolgos talpam.

Ötágú süveg emelés, valamennyit tudok krímül. Már nem cefre illatú a ronda pasi szája, le kell kapaszkodnia a fehér pokol dermedt vizébe. Én a fiúkhoz visszatérve húzok az üvegből, az ég estére nem szelídül. Párnám alól poloskát tessékelek ki. A pasik s csajok érthetően kérdezik, a fegyvert hol szereztem?