Övegh Zoltán
VéleményLevélhordó
Cédának gúnyolják, de ő csak küldeményeket kézbesít. Csengő nincsen, akad viszont kongató. A rossz nyelvek megbélyegzik zöld sapkában s kürt nélkül. Óvatosan kutyagolva, mert gyülekeznek a leharcolt tetejű ormok az alvó soron.
Nincs áramlat, nem kell fogni a sapkát. Kézzel legfeljebb tartani a kormány fülét. Trombitáló kürtök? A műszak vége a hölgynek, forognak azok a pedálok. Hallomásból követi az irányt, a szamár láncát a nyeregből felállva leteszi míves lámpavas alá.
A Lakomban
Ponty lötyögése az edényben, a garázs mosolyog s tárja szárnyait. Piros paprika és só? A papucs mutatós, de nem lehet benne futni. A hagyma ázik a lében. A fehér tutyi mögötte loholva, szorosan lóg.
Belelát a szomszéd két az autómba, látomása lehet. E szekérben semmilyen fehérnép nem ül. Igazítom az autó nóziját serényen kezemmel, egy másik orra kell vigyáznia a szekerem hátsó felének. Fel a lépcsőkön, mert a tejföl meg mezítlábas szalámi a szatyorból rám fütyül.
Vitorlát Bont A Motyó 4.
Éjjel csörgetni a vizeket? Mi van, ha összetalálkozom apámmal? Az is igaz, ő kérte meg, hogy derítsek fel. A csontváz is sírásban ropog a csontjaival, olyan csend van. A hajóm foltozáson, apám teknőjével megyek ki a tengerre. A fedélzeti ablakon libeg ez a fehér mütyür. Az öregem távol, a kalózok nagy tanácsán.
Na, rakjuk össze magunkat. A hajózás után a családi vár tetejében kívánok durmolni. A ködben nehéz tartani kormányt fogva az új kulacsot. Koszos körmű karcolások az egyik nem ismert kóbor sziget kastélyán, tengeri rabló öntött fel a garatra s terült el a padlózaton aludni.
Csordogálás vissza, végre szelhetem a lépcsőket. Földre hányom kardomat és pisztolyomat s zuhanás az ágyba. Meg se botlottam ilyen későn idefelé jövet semmilyen kőben. Mi ez nálam? Alig látok, pár töltényövet loptam.
Vitorlát Bont A Motyó 3.
Kihajózás a kikötőkből, ragadnak a vitorlák a szélben. Nyílik a két kapu, mellettem egy másik hajó. Ilyen nyugodtnak sem láttam a tengert, nem hánykolódik a teknőm az öbölből kifelé jövet a vizekre. A partnerem jobbra fordul, én egyenesen kívánok a habokon gyalogolva portyázni.
Mit mutat a dobozom? Jó lesz továbbra az észak? Megkeresem a rumos hordóm. Az égen semmilyen hézag, a távoli vékony bárányoknál a felhők zsákmányt tapsolnak.
Rabol A Motyó 5.
Delfin viszi szárnyait hullámok redőiben, hegy alján a fák nézik a felhők vonuló árnyékát. Mik ezek a lábnyomok a homokban? Kössük ki ide a hajót.
Mért dobták ki ezt a térképet? Mihez vezet el a tintája? Kopott s szakadt, de azért látszik a grafitja. Bakancsot bekötni s elfoglalni a fedélzetet, ez a valami a közelben lehet a szomszédban.
A jelek roggyantak, milyen toll nyelvével rajzolták ezt? Na, csak én ne roppanjak itt meg a sekély vizeken a hajómmal. Zászlót fel! Az inascsajom előbújik, eddig mit csinált ez? Adja a pisztolyomat s mutatja, hogy már csak gyűrött a térkép. Amíg én e szigeten kutatok az előbbi zátony után, ő őrzi a hajót.