Övegh Zoltán

Dr. Németh Csekét és Ányost elteszik láb alól a hadseregen belül, mert Ők a hidrogénbomba ledobása ellen voltak. Ezzel valóban ki vannak vonva a forgalomból, de golyóálló mellényt viseltek. És ez is csak ideig - óráig védi meg őket, mert a kormány rájuk szabadítja a mesterséges intelligencia neopunk boszorkány kacér biorobotokat.

Egy katona (Vendel) e nézeteltérés során leüti Dr. Németh Melinda kirúgott személyzetis parancsnokot azért, hogy megmentse Őt a testvéreit ért kivégzéstől. Egy barátra bízza az alélt testet és papírt mutat neki, hová vigye el (itt még beszélhet, úgyhogy el is mondja azt a sofőrnek, ami a papíron áll. Hogy egyértelmű legyen). Minden fegyverét és tulajdonát, kutatási anyagot /meg minden egyéb hóbelebancát amit e nő nyomozott ki, elhelyezi a letakart utastérben.Néhány aktányi anyag. Ezek itt női ruhadarabok. Némelyikről nem is tudja Vendel, hogy micsoda. Akkoris Melindát illetik. A teherautóra kerül/ igazolványokkal elküldi ezzel a baráttal.

Csak annyit mond még Vendel (a sofőrnek, hogy), egy hét múlva mindenképpen érkezzen meg arra a címre.Nem lesz gond! - feleli a sofőr és azzal indul is.

Mr. Jack Carver és neopunk boszorkány segédjei érdeklődnek afelől, hol vannak az embereik. Csak éppen minden vonal (amit tárcsáznak) süket.

Itt nem, de a hegyek között meghúzódó autópályára ledobják a hydrogenbombát. A hegyek a sugárzás hatásának a felét felfogják.

A fegyenctelepre ledobottat cyklon boszorkány téríti el. Elvakítja a repülőgép pilótáját, így a bomba egy barlangba hajítódik be. Ott pedig csak élőholtak vannak.

A harmadikat a molyember (Jeepers Creepers) viszi el, ám az végül nem tetszik neki. Összetévesztette egy másik tárggyal és megszabadul tőle (Ő maga hazarepül). Ez mondjuk nem rossz ötlet, mert ott legalább ezzel talán kifüstöli az alien - eket s ezzel Én még meg is békélnék, ám a királynő is megérez valamit ebből a robbanásból? Mert ha az megsérül, ott gebasz van. Salto ügynök asszony találkozik ezzel a bőrönddel s elhajítja a fegyenctelepen túli tengerre. A robbanás egy részét bevállalja, azaz elnyeli. Egy kicsi gyomorkorgása lesz (e mesterséges intelligencia boszorkányügynöknek), nem vészes. Ideje leszállni, hiányoznak azonban a társai. Nyomra lel és követi azokat. Egy helyen azok megszakadnak. Sugárzásmérőt vesz elő. Ezek síkot váltottak, de milyen messze mehettek?

Öt férfi bukkan fel mögötte, akik nem igazán láttak még ilyen robotot és felszólítják arra, hogy igazolja magát. 

Megtámadják, dehát egy ilyen harcosnak ilyen támadók nem ellenfelek. Miután ötödjére is leveri őket és végre engedik neki, hogy bemutatkozzon: a férfiaknak visszaadja a fegyvereiket és bemutatkozik.

Azt mondják ezen urak, Dr. Németh Júliát keresik (Dr. Németh Barbara nővére). Őt nem ismeri Salto, csak Barbarát. Nem tud segíteni s most engedelmükkel távozna. A férfiak észreveszik a karján meg a kabátján a phoenix jelzést és azt mondják, hogy Vele mennek /ennél a pontnál értik meg ezek az urak, hogy Ők nem ellenségek/. Lehet, hogy tudnak segíteni.

Mivel Salto a barátait keresi, mint jelenlegi egyetlen hidrogéncsapás túlélő. Azt mondja Salto a férfiaknak: ha segíteni szeretnének, jöjjenek ide köré. Akkor nem sérülnek (síkugrásra készül, az jön). <Különben meg fog égni a bőrük a sugárzástól>

Salto nem akar velük közösködni és hát, kicsit nem bízik bennük. Vele jöhetnek, csak máshol teszi ki őket.

A goblinok a beszélő goblin vezényletével megnehezítik a kormányelit kijutásának esélyeit az épületből és még ha ezt túl is élnék, az Alien - ekkel találják szemben magukat (azok pedig irtanak). Az embereivel ezt nézi Dr. Németh Júlia és az emberei mutatják, hol lehet kijutni biztonsággal ebből az épületből.

(A halálvonat bosszúja III. évad SURVIVE IN CATACOMBS half life mod alapján)

Szélő Györgyit kérdezi a férje (miután hazaért), hogy segíthet - e valamiben? Kényelmesebb melltartóra vált s bő felsőt húz fel. Ő szeret dekoltázzsal mutatkozni. A férje megdugja, mert ezt kéri tőle Györgyi (azt mondja, ne. Ne védekezzenek, legfeljebb lesz egy harmadik gyerek) s utána jön ez - > a férjéhez fordul s megnyilatkozik.

Azt mondja, menjenek már egy kört (HÉV - en vagy valamin). Elmennek Budára a Citadellára többek között.

Azt mondja, sétáljanak még (kiránduljanak).

Roschkó Anita hazaér és a neten nézelődik. Más melltartót húz, rá vékony inget (amit néma tiltakozásképpen a kosár aljáig gombol. A férje jön, hogy tud - e segíteni valamiben? Azt mondja a férjének, nem tervezi (azt): hogy felmond. Csak bánatos. Dugnak egyet késő délután meg egyet este.

Rosckó Renáta sincs sokkal jobb kedvben illetve vaskosabb öltözékben. Egy aranyos kis ingben, de az meg van gombolva melltartónál. Áthívja egy barátját, hogy dugja meg e napokban (akár többször is. De smárolnak is). Felhívja Szélő Györgyit, hogy nincs - e kedve beszélni? Úgy, jólesne. Összeülnek egy helyen, a gyerekeket addig leadják a nagyszülőknek. Györgyi a férjével érkezik, Renáta a baráttal.

Györgyi ahogyan szokta, a nagy dekoltázsa alatt befonja lassan és ízlésesen (azt, amit az Ő véleménye szerint be kell) a karját (enyhe mellpolcolódásra) s igyekszik vígasztalni Renátát. Azt mondja, : nem hiszi, hogy ez az undorítóan szokatlanul vagdalkozó jelenség a harapózásban eldurvulna mélyebbre (ami mondjuk nekik kellemetlen és méltatlan). A gondnokig fonódhat az alagsorban mondjuk és talán azzal tovább nem sorakoznak sehová a gondok. Nehéz és bizonytalanságban szürke időszak jön, azt aláírja. Örül is, hogy találkoztak. Mert így kevésbé őrül meg a bizonytalanságtól a csendben, hogy akkor mi lesz most? Őszintén, melyik hasonló munkakörű valaki szereti ezt a helyzetet? Se férfi, se nő.

Egyre jobban polcolódik Györgyi melle (Ahogyan fészkelődik helyenként a karja, de az megmarad azonban ott szépen végig a melltartóban meg a dekoltázsban). Szólal a férje is, hogy igyekszik támogatni nejét ebben. Györgyi nem is ehhez a csatornához került volna.

Kényszerszünet van egy hónapra. Mindent felvettek, amit kellett. Senki sincs kirúgva, csak Yózsa József rendkívüli szabadságmennyiséget biztosított a dolgozóinak. Ő érzi, ez méltatlan az emberei számára s az Ő számára is. Ősz vége van. Egy értekezletet, egy kötetlent összehív a hónapban ha van kedvük.

Újabb látogatás e partra új élményekkel és új képért. Ugyanazt a fát s környékét választja a test. Ugye, milyen kellemes ez a homok? Ez a nap elúszik, a fénykép azonban marad. Egy terméskő komolyságával igyekszik a test maradandót nyújtani. Hogyan is volt a múltkor? Akkor legyen ezúttal ugyanúgy! A lányoknak gyakoribb kelléke ide felülre a nyaklánc. Ha én múlt alkalommal engedtem, most is mehet a hajolás mindkét oldalról s nincs takarás ruhával. Dísznek magam elé a farmerdzseki meg esetleg valamilyen kardigán, hiszen alig szeptember van. Még így sem lehet panasz, mert látszik a kosár fodorja s ez áttetsző trikó alatt maga az, mi fedi a nő lényegi erélyét.

Mondja Lajos, mit csináltam múltkor. Akkor legyek csak igazságos. Minden marad, ez nem szexvetkőzés. Hanem bájos lenge fényképek. Azt mondják a fiúk, ez így jó lesz s akkor: viszont elfekszem, ahol van kedvem s igazuk van. Könyökölést is csináltam a múlt alkalommal. Ennél jobban nem hajolok be, de közelebb hajolhatok a készülékhez.

Jajj, már megint elfelejtettem. Hát az átlátszó - féle pántot úgyis látni fogják. Jó volt visszatérni újra ide szeptember elején. Még néhány kép, utána veszem vissza az őszi dzsekit. Indul a motor s magamra terítve ezen ízléses kabátfélét indulhatunk, előtte még e mutatós dekoltázs illatát felhasználva csábítok és már zajlik a bodor a vízen. Amikor az ajakra csók lóg. Ő az a koma, aki szerint kellett még ide pár fénykép idénre zárásként. De nem Ő fényképezett, Én meg nem érem be egy csókmenettel. Mindjárt érkezünk a híd alá hazafelé menet. Hallani, ahogyan a szél beközlekedik a pillérek alá s az ajkak tapadásával is hamarosan végez a vágy. Most más ölel és mást a száj üregén belül, ízlel apró picikét. Aztán körbe jár, egy kört a nyelv. Még mindig isteni a szél vándorlása két part között, amikor: közeledik a part és akár érdemes megnézni a képeket.

Itt az ideje, hogy valahol valaki tiszta vizet öntsön valakivel a pohárba? A pohár tisztán távozik, a víz nem biztos. A szél viszont, állandó homokjával a parton. Szóval, ez újra az a part. Ugyanazon résszel s szünet a fényképezés alatt, ám utána lapátolás haza. Vége a bulinak s ez lehet egy határvonal. Mindig gyönyörű a part az örökké folyó folyójával. De egyvalamit van, amit el kell fogadnia néha a nézelődőnek a levegőbe meredve. Az, akit celluloidra rögzítenek illetve az ajak simításával s odanyomásával megtisztelnek. Nem biztos, hogy az övé is, miután lement a nap vagy éppen kalandos a ház. E gondolatok keringenek a fejben ama léhűtő részéről, aki csókot ad a fényképalanynak. Nem is egyet, azonban Ő mást nem kap s viszont érintést sem az ajakra. Ha ezt elfogadja, jöhetnek a gombkattanások s Szabina már áll is egyik szexis alakból a másikba. Minden megcsinál, de a fényképésznek be kell tartania egy határt! Úgy néz ki, hogy: ez okay és így akkor Szabina már kezd is hajolásba, hogy jobban be lehessen látni a barátságosan bájos s csábító fekete trikó alá illetve bal oldalra a kezével simítja a mellkasát. Azért, amit ott a melltartó tart.

Ez itt a Duna part, Én pedig a fényképész vagyok. De érdekel itt valakit egy rajzoló? A fényképező úr már készülődik és nem arra, hogy Én kiszálljak a vízpartra. Szabina megfordul immáron képre készen és csak a nyári trikóját kell felvennie. Meghullámzik a part és kattannak a gombok. Ússzanak arrébb a kíváncsi szemek, mert: a pántokat csak az látja, aki árnyéktalan árnyékban képes átlátni az árnyékon. Aki pedig ezt meglátja, látja Szabina mosolyát e fa előtt az ágak alatt. A fényképet készítő látja e trikó felett a vidáman mosolygó dekoltázst, ahogy fürdenek a melltartó kosarában? Akkor jó, mert ez esetben fújja a hajad a szél. Az a fuvallat, mely eddig is itt volt s még valamit látsz a zárt mosoly alatt. Igen, ez egy haspóló.