Övegh Zoltán

Személyes
MotoszkaDaniel•  2022. október 3. 12:01

Birkanyírás

Dávid most nem dobol, hanem a szemüvegében mögöttem járkálva a haj nyírására gondol. Egy cafat megvan és látni, hogy nincsen hozzá tükör. Ez itt a fiókban olló, nem látnak semmit a hajamból. Gondolkodom is, ezt miért nem nő végzi fésűvel mögülem?


Három darabka ez. Tárgyak akadnak a kobakomba, valami szőke porcica? Belefoglalni a helyet a székbe, ez most nem a nyivákolás helye. Randira ezzel nem kell menni, a semminél jobb ez a kobak.


(álom)

MotoszkaDaniel•  2022. október 1. 21:55

Tisztul az ég

A fénybe szeretnél lépni? Először gyújts villanyt a sötétségben vagy lépj a napra. Az útnak a kékben mosolygása a derű orcája nekem és meddig kell döcögni a felezővonalak szemet ölelő karjában? Még jó, hogy nem viszket a szemöldököm.


Gyönyörű, mesés az út új fákkal meg ezzel az útszéli fű integető bájával. Nő itt nincsen, csak a hangjuk szól a fülembe. Lift kerül az utamba s fel a lépcsők gátjára? Ez most merre visz engem?


Be kell szálljak és felfelé nem visz az akna. A miniszter úrtól jövök autó indító kulcsával, előtte az emeleteken dudáló fóliákon legelt a szem dumáló munkásokkal. A szekérhez nyomás s csattogás le, hová kell azt elszállítani? Nem tetszik, hogy az út lefelé vezet. A váltót sebességből veszem ki s rajta vitorlázni!


(álom)

MotoszkaDaniel•  2022. október 1. 21:54

Beborul az ég

Itt nincsenek fellegek, csak padok. Milyen óra lesz? Minden székben ülnek. A miniszter úrral vagyok.


A zápor táplálkozik? A cseppek eszik az esőt és gyúljon a fény? Nem lehet az asztalokon látni a betűktől tinta pacnit. Amíg az ablakok zuhanyoznak, ajtó nyílik s talán Ő az osztályfőnök néni kékben.


Az iskolaköpeny vízhatlan? Nem, csak a szemünk az legfeljebb. A pilácsnak maradnia kell, mi most pennával figyelünk a füzeteken és a kezünkben ceruzával. A golyóstoll a radírral az erszényekben.


(álom)

MotoszkaDaniel•  2022. október 1. 00:58

A vadmacska zötyög a csuklóra

Sylvia vagyok és ennyi elég volt a Japán ízelítőből, vigyen el magával az emelet. Kellemes, napos fényben lépdelés a fokokra. Aztán egy hely kellene, hova üljek le? Irodai kosztümömben nézem a számításba vehető helyeket. Még nem vagyok belebújva a felsőbe, csak rám van gombolva (így az ujjak magam mellett lógnak a haladásban). Nem egy kimondottan jóképű, de mosolygós és kedves férfi mutatja maga mellett a helyet az ablaknál (ne menjek hátrébb). Feláll a kicsiny folyosóra, hogy be tudjak ülni.

 

A pántokat becsatolni a kosárra és fel a vállakra. Az eddig befont kar legombolja a gombokat, (mégiscsak meleg van). Nem nagy, de formás mellemet öleli a melltartó és lehet bújni a kosztüm ujjaiba).

Ő Larry, aki mellé kerülök. Na, széttárni azt a felsőt (semmi nincs alatta, csak a melltartó. A köldök is levegőzzön?). Hajolva beszélek hozzá, amíg meg nem csókol. Kihunyt szemmel nézelődöm körül, kevesen vagyunk.

Az ajkaim most válaszként rávándorolnak Larry ajkára a finom simulásban. Bajuszt visel és nem szúr!

 

Még nem indul a járat. Addig Én, Sylvia. Nem is akarok mást csinálni. Megfizessem neki a helyet? Visszacsókolom.

MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 30. 11:31

Méretes sebességváltó - Tudományos kirándulás

Női utas vagy a járaton fekete hajjal és kosztümben s meggondoltad magad? Nem mindenki van oda a keleti kultúráért e buszon pár napja. Hol vannak innen a férfiak? Ez még Budapest, háromfelé is leszállhatsz.


A sarokban ülj le balra, van fölös hely az oktatói asztal előtt a számodra. Akadnak páran, akik nem vágynak Japánba. Nem sokkal a kísérői ülés mögé kerülve helyet foglalhatsz. A hazautat választottad, a többiekkel együtt itt a fővárosban, leszállás hamarosan a járdára.


Van egy apró gond, a társad rád kíván szállni és már a csókban vagy. Ilyen olyankor történik, ha nem átlagos nőként utazol vissza és esik meg az ajkak találkozása. A többség az utazásra szavaz, kevesebben is vagytok az autóbuszon visszafelé menet és haza e napban. Kevesen szállnak be e lépcsőkre s az téged ne érdekeljen, mert az ajkak őedáljain ez a canga illetve zötyögés visz el már a honba.


(álom)