Övegh Zoltán

A bíra gyereke is sípol? Európa folyama mélyen csordogál a századok alatt. Futja fel a borostyán a fürdőszoba külső falán a betont. Az élővilág valamennyi virágzó, gyökeredző s élő tagja gyülekezik az élethez a gátra.

Ő csak egy lány szőkésbarna hajjal, de sportos szellemmel és a lányok közül a harmadik tag. A folyam mederje csendesen foszforeszkál ott, ahol az árvíz mindig megáll. Vajon milyen kor köszönt e négyesre, midőn a levelek benövik az utcára néző szoba szemét komótosan? A folyó akkor is folyni fog, ám e három lány életét összeköti egy hím illetve annak vesszőjének futása s az meg nem áll.

Ronda egy vége van és nem viseli a bérc vérbe lepedőztetett rétje. Csalódott lelkek fetrengenek tetőtől gurulva addig, amíg a bordáik bírják. A lidérc órái jönnek? Innen vagy lezuhansz vagy botorkálsz tovább a sötétbe, harmadik eshetőség nincs vagy ima inkább.

Sok a nő, Mihály jobban szereti őket? Egy deka férfiút nem látni a hegytetőn s még az sem biztos, hogy ez a hegy teteje. Csak eléggé hasonlít egy tetőre. Innen senki nem akar pottyanni illetve gurulni, az a lepedő bizony sajnos veres.

(álom)

Kettő keréken küld el a nyúl muszogó foga, hogy tessék elhajtani a hegyek közé. Szép, kellemes délutáni napot ad hozzá az utak mindent átperzselő karja és adni át a szót a pedálnak. Olyanok ezek a csúcsok, mintha egész életüket ott töltötték volna a felhőkben a völgy őreként. Lassítson a fék, mert itt le kell szállni a lábnak.

Magyar asszony számít az érkezésemre? Biciklit a lépcsőhöz és mondja, szavalásra hangoljak e bércek között. Itt nem jártam én már egyszer? A csend bűnösen hallgat, a szél hasára pókozza a választ s nem közönyös.

Remélem, a nyuszi foga igazat darált a higgadt fogában, úgyhogy készülni szavalni e terem valamelyikében. A nyúl füle rángatja az agyam, magyarul hülyén érzem magam. S melyiket kell magamból kisziszegni? Bízom benne, részben lehet olvasni papírról.

(álom)

Mielőtt a mágusnak repülni támad kedve az éj leszállta után, tanítvány várhatja őt a tisztáson elmerülve csókba. Fel kell viszont emelkedni a levegőbe? A boszorkány lány szemüveges a sötét hajában. Becélozni a felhőket, még ha nem is a csillagokat. Érzem a szél suhintását a seprű hosszú nyelében.

Nem volt még éjszakai repülés. E lányt úgy tűnik, ez nem zavarja. A zivatar felhője és tájak sincsenek csillogó világában idefent. Emelni az orrot és már csúszik is az ember lába alatt a táj lepel takarta arca. Milyen hosszú lesz az éjjeli seprű menet?

(Álom)

A trópusokon lenni a kiváltság szabadsága. Nincs szaga a mólónak, de illata az égnek meg a levegőnek igen. Pecázó siheder jobbról, balról spanyolos srác fogpiszkálózik s most ropogjon a léptek alatt a part hangja. Nem lát asszonyt a szemem sarka, Ő hol lehet?

A habok térdről térerőt sugároznak az út ölelésében és amíg nincs fogás, sétál a szem. Felsorakozva lépnek a tajtékok a parthoz, ez nem Dél - Amerika. Valahol a szigetek szeretetére tévedt a lélek. Nem szótlanok e férfiak, beszélnek s ezért legyen még itt a várakozás a türelem mélázása.

(álom, Dúdoló habok 10. - Pecáló Sándor)