MotoszkaDaniel blogja

Személyes
MotoszkaDaniel•  2020. november 12. 00:35

Lángoló Horizont

A karmester az óceánon a tájjal az égaljon ég.


A Tűz nyelve körül öleli 
és zátonyokon lángol a keze.


A víz köszöni neki, 
hogy e vörös víziparádét megnézheti. 


Felhők a vendégek billenő buckákon
és nap nem sejlik fel. Őt lenyomja az égbolt a víz alá.


Sziget a nem létező távolban, 
mégis: a reggeleink köszöntőjének szelleme lehet?
Nem tud lenyugodni, mert megakad a sugara egy villanáson, magától balra.

Annyira szép! Talán az, ami mellette van? 
Megáll az alkonyodás a hullámzásban, hogy a lángolás ne legyen oly egyedül.


Habzó tajték egy egész sereg zátonnyal táplálkozik  
előttem. Barátkoznak a ringatózás csillogó tetőjein.


Helyet foglal a bíbor ok az égaljnál. Ki szeretne túrni a helyemről. Rossz szomszédság, trópusi átok. Lemondok javára előmelegített kövemről.
A nem létező kiszögelléssel kívánok szemezni!


Szirén lehelete három óránál? 
Odaszólok, pedig a semmi mosolya csapkod a farkával.


(A felújított napnyugta.)

MotoszkaDaniel•  2020. november 10. 11:27

Ázás 7.

Ázott veréb lóherék szeretnének beszitálni az ablakon, hol is a csapadék vendégeskedése továbbra is húzza le a rolót. Második kisüléscsapás a szívet is éri. Rengés a párkányon, a peronon. A sötét elnyeli a rossz kedélyt. A tüzes bot lehalkítja a kutyákat, homlokom tele hajjal, sírnak a nadrágok a temetőaljban és fehéren tündököl a pince, amikor bevilágítja. A szuterén lehunyja a fél szemét. A padlás rozoga nyílászáróját, e kopogás dobbantja.

MotoszkaDaniel•  2020. november 9. 23:06

Ázás 5.

Borong az ég? Iskoláért a felhő nyúl, tantermek folyosóin a víg kedély. Az ablakokban tanárok lépte tanórákhoz fut.

 

Redőnyét húzza fel a délután, a pince ásít s lakatja retesze füzetét nyitja. A csengő kolompja életvidám, pedig e negyvenöt percet az eső moshatja.

 

A táblán az óra mutatóját a tanár krétája húzza, lemegy a roló a tanulók kabátjain. A jelző kopácsolja a tanítás végét, és könyvek érkeznek a táskákba. A boltozat összezár, a járdán cseppek és békák nézelődnek tócsák partjain.

MotoszkaDaniel•  2020. november 5. 19:54

A Wonder World vidámparkban

Le kíván hagyni a tavasz, de miért hagy faképnél? Nem tetszik neki az arcom? Tudom, hogy hozzá képest nagy a fülem. Állítólag viszont, szép a nyakam! Arról nem nyitok vitát, hogy  szerintem vastag!

A tengely hónap végét reszel és dobhártya figyel a rezgésre. Rendőr trombitája kezd zengő indulójába. Fityegő pisztolyom felett, isten hozott Beverly Hills-ben!

A viccet asztalomról lesöpörve s bajuszomat szakállra növesztve: tényleg szívem csücske ez a zene! Ha éppen nem forog az óriáskerék s nem ölelnek a gumi medvék (mellettük bocsaik és macijaik), e dallamot pörgeti az elmém!


(Na, ez nem álom! Kivételesen. Ezt más élmény iheltte! :) )

MotoszkaDaniel•  2020. november 5. 19:06

Vissza a múltba?

Itt van az este az utcában, mert leszáll? A lélek úszik boldogan és elképzelhető, hogy ébren van a család. 

Az út felülete csendben serceg kavicsok alatt s űrhajó lebeg, és már le is ereszkedett. Sötét minden szeglete, de kitapintható ajtajának kilincse. 

Én lapulok a közvilágítás fényében, a családfő inkább nyomja azt le és szavaz a belépésre. Nagy ennek a kabinnak a területe.

 

(Szintén álom)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom