Övegh Zoltán

Kissé több az átlagnál. A rúzsos ajka leveszi a lábáról az embert, hogy a vágy benne útjára keljen. Ma szánok - e rá időt, mert tud rám időt szakítani? A teste sem utolsó, de nem azzal gyűrűzi maga köré azt, kit az ajkához kíván kulcsolni. Nekem azt mondja már korábban, barát az Én szerepem s most pedig bátran járuljak elé.

Már nem lehetünk messze, mert a poros, föld alatti járatok után a pince dohos lehelete üti meg az orrot. Az elegáns páholyokból kellett kereket oldani. Hol a pajtásom? Ő segített szabadulni, le ne hagyjuk a Nőt (pedig Ő is démon a vörösben izzó szemével).

Halállovaggal találkozunk egy folyosón, ki a tompa spárga villámokkal lövell és a kardjával hadonászik. Ez lehet a kijárat? Mielőtt azt elérjük, én a kifogyott szögbelövő végett karddal vagyok kénytelen harcolni egy lidérccel.

Mint egy óriás, téli álmot alvó ogre hatalmas szürke bundában. Ő egy egész termet beterítő villámokat lő ki. (Mondja a Nő, ez a Shambler. Az, akihez érkeztünk - Ugye, nem Ő őrzi a kijáratokat? - ) Az a gond, hogy a halállovag felemésztette az összes szögbelövő lőszert. Elég lesz a duplacsövű vadászpuska? Abban bőven van töltény (és a kardom van még az oldalamon). De most futás, mert menedék az nemigen van, a nőre vigyázni (kell). Mi ez? A nő szeme felizzik (A boszorkányoknál is van főnix? Vagy ez egy másik faj a lidérceken belül?) a bíborjában és egyre feljebb lebegve a SHAMBLERre céloz. Be tud segíteni? Na, legalább előbb hazajutunk. Remélem, a dimenziókapu átjárója nem időzáras. Igaz, azt egy démon meg tudja szerelni. Nemrég egy embert is az ajkára adott csókkal megmérgezve megátkozott, csak hogy hagyja Őt békén.

/Bevezetés/ Szikla homokja: Ott fent a felhők alatt méretes kőház csövel és buli van. Számomra ez hamar véget ér, mert egy démon is bulizik s negyedjére elkap. A test még egyet lélegzik, aztán a lélek innen a vécéről megindul kirándulni. Magasan járunk, messze a szirtek felett. Alattunk hosszú kilométerek ha nem méterek alatt szelíd folyóvá duzzadt patak utazik a nyílt vízre.

Meleg van, de nem hőség. Alig lehet legfeljebb 13 óra.

Test nincs, de tudat igen. Egy nőnemű van itt és segítsen nekem. Testet nem lát, de hangot hall. Igen, az Én vagyok és vándorútra indulva Őt keresem. Jack Sparrow kapitányt! A nő elillan, miért is maradna? (Menjen csak a dolgára)

/Tárgyalás/ Szikla és flört: A nő a férfi remetéhez megérkezve leteszi popsiját a ház elé. Az a kérdés, Én hol vagyok? A válasz, biztos helyen. A Nő még egy kérdést kap s a boszorkányos öltözékéhez fordul válaszért. Azt mondja a szeme, megkérdezi a melleit. Arról nem volt szó, hogy ezt ki is mondja és ez immáron a fehérneműje a felső alatt. Na, végre megvan a munka eredménye; ez egy üdvözlő, határozott, baráti csók. (Be is hunyja a szemét)

Az oktatás percei alatt gyalogol az elme és illat ébreszti azt, hogy a hölgy foglal helyet itt a jobbon. Nézi, hogy a kéz a részemről megáll az írásban s nyílik nála a füzet másolásra. Még nem kezd körmölésbe, de másba igen. Nem olyan régen ez a hely itt mellettem üres vala.

A szemem sarka az érzékelő részéről jelez a retinánál, hogy arc közeledik. Illat nincs a levegőben, de kellemes az éter. Az ajak itt nálam nyissa meg a hasadékot, mert egy másik fajta illatozás meg a szirtre kíván lépni (a) szomjának a csillapítására. Szép, egyenletes és mértékletesen óvatos araszoló léptek ezek az ajakon.

Szellő fúj be, hogy szellőztetés legyen az üregben a csók menetének második kezdéséhez. Nem dekoltált a hangulat, de egyetemi előadáson ennyire hátra nem lát el az előadó intelmet átadni kívánó szeme és érdeklődést felkelteni kívánó hangja. A harmadik kört az én ajkam kezdi meg s Én sem sietek eme üregben, ám időnként kell szellőztetni a szirtekre. Hogy a padka nehogy szomjassá legyen (a hasadék mélye izzik és nekem ízlik).

A hétköznapok leterhelő lepergései a hát mögött hagyva és e csevegésben ébred az elme Vele. Habár eltelik jópár perc e lánykával e szalonban az estébe nyúlva, ez egy péntek? Mert mintha órák telnének el, olyan felszabadítóan kellemes. A következő pillanatok sem mutatkoznak be másképp, csak ezúttal csókban érkezik mellé a meglepetés.