Övegh Zoltán

Kritika
MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 13. 22:57

Leslie Barnes

Láb busszal a folyosó elérése után működésre kellene bírni az antennát, hogy a madárkáink hallják a tájékoztató rádióadásokat. A csapat és a tábornok erői között tűzharc tör ki a palackban. A csukló véres kesztyűjében megúszom, de az antenna a hidegben marad szétesve és vihar van. A szálló hó havazássá izmosodik, a csodát a fejünk felett elviszi a karácsony vörösléstől mentes pelyhe s még járkálni kell a szilánkok gyérbe öltözött hangárjában.


(Még drágább az Életed! 1990)

MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 11. 16:03

Ragadozó 3.

Harminc perc áll rendelkezésre, ennyi az idő! Egy nő szelleme szólít? Piszok kedves, határozott és jóindulatú a hangja. Még a nyolcat se várja be a keleti maffia. Nem lehet megmondani, hogy ez szellem vagy félálomban vagyok s esetleg fetrengem. Toljam bele az ágyba az általam szeretett nőt és aztán húzni el a csíkot innen (vagy ez a nejem tudatalattija volt? Én kinyitottam a szemem, Ő ébredezik. Megmunkálom az ágyban és tíz perc késés). Itt a nők a célpontok vagy csak mi nem találunk hímnemű holttesteket?

 

A bérgyilkosok sokasodnak és kettő kalóz a földszinten, indulni fog a diszkó? Kacér pincérnő, mögötte egy magas s mosolygó tálca kisebb dekoltázzsal (ápolt haján a bizonytalan fény robog, az egész test fürdik az olajban). Az előbbi a zárt mosolyú (és) melleivel kémkedő ügynök (e csábos, kacér nő a szemével folyosókon követ. Jó lesz vigyázni vele. E másik úr meg egy mamlasz, néma pusztító segéd vagy véletlen áldozat jelölt. De vele szó szerint semmire se megyek. Semmi személyisége nincsen). Utóbbi a hosszú dekoltázs szűk sztrádájú kapitánya és Ő az, aki nekem nem tetszik. Annyi mosolya sincs, mint az előző orgyilkosnak s miképpen is fogok én; akarom mondani fogunk áttörtetni ezen a gyűrűn? Ezüst gyűrű az ujjain.

A huszonegyedik században nincsenek kalózok vagy igen? Megjelenik az egyszál férfikalóz, neki meg arany fülbevalója van a balban. Ő inkább balhézni akar? A vállat szorítja rajtam, fenyegető a tekintete.

 

Négyig van diszkó és kalapban rongyol be sétájában a beszélgető mellű, de nem karattyoló dekoltázsban a portyázó. Mostanra a kékrák támad? Ijesztően félelmetes.

Beszél a finomabb dekoltázsán felül a szeme és mintha hallanám a hosszú, egyenes haja mögül a vállaira hajolva e tincsekből: az ajtók záródnak, a hátsó ajtó talán szabad. Kikötőbe érünk ki, talán sikerrel. Bizony, az éjszaka eleje van! Ne gondolkodjunk! Vegyünk éhes nyúlcipőt a nővel és nyomás haza. Én azt se gondoltam volna, hogy kijutunk. Felnézni sincs kedvem, hogy milyen magas ez a szálloda. Én kinek fogom a kezét? Azonkívül, hogy ukrán nőt vettem el. A hajókkal barátkozom, szóval: elképzelhető, hogy arra szállunk. Túl sok ember van jobbról. Piszkosul hiányzik a kerékpárom..!

MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 10. 19:06

Bika farm

A szabó lánya kéret magához, akinek más a férje és televíziót néz. Ekkor toppanok be. Ügyvédnek készül, szakáccsá lett s most a hím vesszőjét helyezzem be neki. 'Ugye, milyen jó?' Hagyja el az érdeklődő kérdés a kapakemény finomságban úszó ajkát, amit követ a következő intelem. Miszerint, gyorsítsak be. A kéj élvezetének csúcsán az ágyon felülve élvez el, amidőn ennek végén egymás mellé feküdve megint kérdez. 'Milyen volt?'

MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 10. 19:00

A Duna két partjának emeletén

A ZAKATOLÓ KÉPCSÖVEK


A közepes város frankó villája után kabinok gőzöseként hat elmémre a lépcsők méretes magasságának centrifugás lapátolása. Rám nem hat harácsolásként, csak hol lefelé szédül a szem a mélybe és ez a rosszabb. Vagy mélyülhetek felfelé és az se jó. Másképpen göngyöli meg a gyomrom.

Ajtó nyitása után konyha asztalhoz, mit kell hallgatnom? Rövid tarka egyenes haj. Világos s nem bézs blúzzal egy pánttal a nyakon. Nem talál magának senkit, erre meg azért vannak férfiak meg pasik.


Hazaérkezvén email. Megnyitva azt, mi vár benne? Szöveg kísérete nélkül fénykép, a szem az rám néz.
Világos drapp helyett óceánkék testzárása nélkül. A testem nem rázza meg, az elme hullámai hullahopoznak a hab lovakon csendes cseppekben. Fekete vonal egy - egy egyenesként a gerinc törzsén és kettő telített kosár. Van azokban báj!


Majd megint felpötyögök a betonmeszes rengetegébe csengetni hozzá kérdéssel, faluról mi végett topánkolt oda fel? A jobb karját nézem még, amiképpen túr bele a sötétkék előterű képen a hajába.
Vakarom a fejem, azért nőnek illik felelni. Én is küldjek képet? Én olyat tudok, hogy a szőrös mellkasommal ki van gombolva az ingem.
MotoszkaDaniel•  2022. szeptember 8. 12:07

Van még mit mesélnie a cápának

A buborék árnyékában lóg a szem. A tekintet a lélegzettel beszélget. Árnyék lompojodik mögöttem az oduba. Sompolyog, csak a tenger mélyén zavart az elmém. 


Nem megy el a nap, hanem az agyammal marad. Csonka halászhajóra tápászkodom fel, amit egy eszes őrült tulajdonol. Megtámadva Őt, nekitolom a kazánnak. Feltűzöm rá, hogy abban főjön meg. A kalandot megúszott tengerbiológus borúlátó. Azt hajtogatja, mind itt halunk meg.


Az ott egy jó nagy barlang, mi várhatja benne a félhajótöröttet? Nem a seggemet meg a mellemet nézi, nézzünk ide be! 

Csak akad egy kijárat haza a szárazföldre.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom