Övegh Zoltán

A házimanó ad a keze selymességére, a csatornában alszik a doh. A tető nyitva, fedje le a nap! Az kisüti a fényt, most pedig kenni kell a tenyeret. Eleve kivasalta egy tölgyfa pálca, a fásli viszont megköti az éjszaka maradék szűrődését.

Nebulók a járdán, a fiúk padkán ülnek s füzeteikre keltik őket a lányok. Mielőtt a tollaik elgurulnak, felülnek.

A fedelet rúgja be valaki, mert motyog fel a gaz érdeklődő szaga. A gyom is tanulna? Most nem fog vagy pedig cédrusos lavórban mártózzon meg, mert: odahever mellé némi fehérnép és elájul. A élesfülű segédtanárok beszédbe kezdenek bot nélkül. Ilyen korán a nap vége előtt a falban, a téglák még nem beszélgetnek.

A tanáriban gyalogolnak szent János bogarai, ám a vadőr oltja a villanyokat. Beletalál a kulcslyukba? Norbert sárkánya tűzbe borítja a szalmát meg a petróleumokat, na világítani sem kell éjszakára!

Tágulnak a jegyzetek, szép betűk ezek. Pajtában a lovak nem álmodnak, a fűbe fekszenek s pihennek. Tiltakoznak, hogy elment a telehold. Egy pálca megszökik az égre, utána kell nyargalni majd.

Egy fiú elveszik a jegyzeteiben, de segítenek neki. Éppen rajta nevetnek. A derülők sapkájára Norbert ráüvölt, többet se lesz kedvük gúnyolódni máson késő esti óra alatt.

Újváros szólít női ölében tengődve, hogy itt az ideje hazatérni. Nem kergetnek vesszővel. A mocsár űz tréfát velem?

Meg szeretném nézni a postámat a láda szekrényében, de nincs elázva? Párából ömlik a csapadék. A csizmám dobálja a sarat. Reméljük, hogy nem a zoknimba.

Veszíti el a csatát az ernyőm, siessünk a házba! Igaz, mitől tartok annyira? Nem a trópusokon vagyok, ahol elmoshatja a talajt.

Gyorsan fel a küszöbre, mert az úton megjelentek a csigák. Nézem a küldeményem, mit kaphattam? A felhőkből szorgalmasan kopognak a cseppek a konyha ablakán.

Az akolban dörzsölődik a gyutacs, cica ásít. Ő már fent van s amíg az apáca ébredezik, kelti a tisztelendő urat. Eső mosta járdák fürdése, az atya az állatok etetéséhez nyomja a kilincset.

Az ereszek függenek a lezuhant csapadékban, éledő sötétben visító malacok és kukorékolni kívánó kakasok s vakkantó kutya. A kelő hold tiszta tündöklésében, kávézó fityula az ablakban.

Meginog a kert faajtaja, megszűnik a fuvallat. Helyet foglaló szerzetes a koffeinhez, mára borult idő várható? Felzúg a motor, a szent anyát kell szállítani szentelésre. Felkenik nagyobb tisztségre, ez örömteli hír a községnek.

Lehet, a nővér később leszerel. Egyenlőre még marad a közösséggel. Imádkozik az autóban s a Biblia szent könyve a kezében.

A lovagok érzik. A vödör összetörik az erőtől, a sötét oldal páholyában ezt hitetlenkedve és szájtátva nézik. A birodalomban a villám szórása hangárokban a bevett gyakorlat (és ütközeteket dönt el).