J Ú L I U S III.

MotoszkaDaniel•  2024. június 2. 01:20  •  olvasva: 17

Kellemes habokban fürdőznek a napok, e csábító hűtésben a test lubickol és átadja magát a bőség adta sziporkának. Ez a szivárvány száz folyó habja, mely hívja a testet hűlésre a vízbe. Valamennyi napsugár nyalábja az önfeledtséget adja a testnek, akár egy bemelegítés siklással vagy hátúszással? Minden csobbanó csepp mellett úsznak a gondolatok s nem a víz gyorsra, mellben is lehet gyors a hűlést átélő test.

Dobot kongat a csoszogó part, ez az idény feléledése. A fű jégkrémje a szálainak árnyékot adó fa. Utóbbi árnyék a lomb koronája. A koronáé pedig a gyakorta megjelenő felhő van, hogy esőbe nyúló alja. Mialatt ezen töpreng a szünidő, A nap a karámját tárja szélesre.

Az elmúló tavasz derűje ott van a fákban és rá is gondolunk. A fatörzsekre feljutva kilátásért tapos a láb ágakat és a levelek között ez hozzá is férhető, ilyen magasban ne csússzon meg a talpunk! De meg kell nézni, a nap mennyi időn át fogyaszthatja el ebédjét ott a koronák feletti szabadtéri hűsölőjében. Itt a lábak mehetnek még feljebb, láthatjuk a lényeg vacsorai jövendőjét is egyben.

Néhol olyan a környék, mint az őszi maradék. De csak néhol, ahová csak ritkán megy a szem. De ez főleg az egérkék meg hasonlók játék illetve vadásztere. Csak azt csacsogja a száj, amit mond neki a szem.

A hó hideg melegsége szövi át e pókhálókat és tudatosul az agyban, ezek nyári pölyhök utazásban. Mit lát még idefentről a szem? Igen, ezeket az utazó pókokat azért jobb elkerülni a nyárban. Mindig akad itt ilyenkor valahonnan idővel egy zsák, csak le ne fújjon minket innen a fáról a keze.

Ha valami érdekes akad a szemünk elé a lányokkal, az alánk haladásban beportyázó lányok nyári dresszre váltottak. A csajok meg itt fent mellettem azt nézik, ha egy jó pasi császkál el kevés illetve semmilyen ruhában magán. Azért szereti itt közöttünk minden szív eme évszak magányos tüzét, mert nem kell toporogni a hidegben állva. Azt mondják a lányok, maradhatunk még itt fent, a férfiakat megnézik csalinkázásukban s ni ott is egy csónakázás.

Nekem nem fáj a lábam, hát a lányoké? Ne menjünk még lejjebb, le a fáról? Elvégre piknikfélére jöttünk meg megpróbálni a víz adta örömöket illetve akár lobbanni, hogy a nap fenséges teste színezze az éhes bőrünket. Megindulnak kecses lábaik, Én meg a sajátommal tábort verni és elég nagy e pokróc mérete? A kelő hold leinti beszélni kívánó gondolataimat, Én csak terítsem a tábort meg kezdjek el fogyasztani a csajok által bontott borból.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!