Henry Polter és a Roxforti zivatarok 3.

MotoszkaDaniel•  2021. augusztus 15. 19:01  •  olvasva: 126

Sapkát húz a béka, mert a víz özönét látja. Ugrál meg bugrál, közel a hajléka? Brekeg és ázik a tappancsa.


A kosztüm villámot perceg partokra, el szeretné pálcájával zavarni  vihart. A zakókra cseppek futnak, kicsit ölelik a vizes karok. Az öltöny felett ernyő kavarja a száradást, nyakkendőre guggol a fuvallat.


A folyam medrében az ágyat megigazítja az érkező szél harmata, esernyőket elő. A zuhatag érkezik s be kell jutni órára! A kétéltű beszél, de mit? Itt van még minden felhő.


Tincsen a fejek nem áznak, pihennek a fejen a hajak. A villám arrébb csordogál, a borulás viszont marad. Be lehet ülni a termekbe, ma eső mossa hídon az emeleteket. Megázott az ernyők haja, de a könyvek nem. Zenél a zápor a termekben, ám megérkezett a tanár és indulhat az óra.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!