Half Life MÁSODIK

Lázadók, a rettegés fenyegető jelzése elől fedezékbe bújjatok!

Beomlott sziklák csurgó folyóinak hasadékaiban a menedéket kutassátok!  

 

Mozdony kér engedélyt labirintusok sötét alagútjain,

zakatolhat vonat a pityergő síneken hangtalanul?

Sorompó hajol le s a masiniszta megrémül,

a beborult kiút biztonsági őrét a halál lovasa hívja

és mielőtt újra magára maradna,

az éjszaka sötétjébe öltöznek bérgyilkosok.

A falak mögött lapulnak le váratlanul.

Hiába gyorsabb a kezed markolása.

Ugorj másik hasadék mögé

és ne felejtsd a töltényt!

 

Ha elhatalmasodna rajtad a sötétség

hogy kialudna az erély,

a gonoszságtól beszűkült,

álságos katakombákban.

Minden ilyen ármány alkalommal óvakodj a fekete szemektől,

melyekben a fény legapróbb szikrája is kihuny,

de ha a sötétben mosolyog

s az öltöny mellett táskát hord,

Te már megéred a holnapot!

 

Robbanhat az eddig oly békés csend,

még ha álmodból is kell felverjen.

 

Vörösen izzik a rúd, előtted kavarog,

Nem biztos, hogy az akar neked rosszat,

ki előtted mosolyát nem kímélve morog! 

 

Jégbolygó a főhadiszállás?

Nem szégyen a meghátrálás.

Nyomodban vágtat

és már ajtódnál topog a megszállás.